Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Csepeli Weiss Jenő: Beszámoló öntözési rendszerem hétéves üzeméről, valamint a mezőgazdasági teherszállításnak vele kapcsolatos új módszeréről

481 A szállítandó évi összes teher az önellátásos öntözött gazdaságban kat. holdanként kereken 160 q, míg az öntözetlenben csak 100 q. Az öntözéssel kapcsolatban a szállítási idő megrövidülésének oka az, hogy a másodtermés tenyészideje alatt a földeken szállítás nem végezhető, előtte és utána pedig kevés a szállításra felhasználható idő. A rendelkezésre álló idő rövidségét jellemzi, hogy a főtermés aratásának megindulásától a másodtermés vetésének befejezéséig összesen 8 nap áll rendelkezésre, mely idő alatt a főtermés lehordása, a trágya kihordása, a szántás, valamint a vetés elvégzendő, ősszel a másodtermés lehordása sürgős, hogy az őszi munkálatok időveszteség nélkül, még jókor legyenek elvégezhetők. A tavaszi, nyári és őszi szállítási csúcs összesen mintegy 30 munkanap alatt győzendő meg. Öntözetlen gazdaságban a szállítást ma leginkább kétlovas szekérrel végzik. Derekegyházán a szállítás miatt az öntözetlen gazdaság 100 kat. holdanként 2 Уо kétlovas fogatot tart. 280 kat. hold kiterjedésű öntözetlen területre tehát 7 kétlovas fogat esik. Ugyanakkora öntözött területnek jóval több fogatra volna szüksége. A Magy. Kir. József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem mezőgazdasági üzemtani intézete 1937. október 1-i adatai alapján (lásd 1938. évi Köztelekzsebnaptár 339. oldal) 1 kétlovas fogat évi költsége kamat nélkül 1636 P ; kamattal 1870 P ; (Az 1939. évi Köztelek-zsebnaptár 369. oldalán az 1938. október 1-i adatok alapján 1746 P, illetve 1992 pengő évi költséget ad meg.) A 7 kétlovas fogat évi költsége tehát összesen 11.452 P, kamattal együtt 13.090 pengő, azaz kat. holdanként 40, ill. 46 P. Habár a tartandó fogatok számát a teherszállítás diktálja, a szállítás csak mintegy % részben viseli a költségeket, mert a fogatoserő a szállítási időn kívül a vetőgép, borona, henger stb. vontatására is felhasználható. A szállítási költség kat. holdanként ezáltal mintegy 30 pengőre, illetve 35 pengőre csökken. Az öntözetlen gazdaság az eddigi gyakorlat szerint a szállítási csúcsok idején saját munkálatainak háttérbeszorításával sietett az öntözött rész segítségére. Önellátásos gazdálkodás esetében ilyen kisegítésről természetesen szó sem lehet. Minthogy viszont az öntözött gazdaság 30 szállítási nap kedvéért annyi fogatot nem tarthat, hogy maga küzdhesse le a különben végzetes torlódást, az öntözéses gazdálkodás függetlenítése keresztülvihetetlennek látszott. A szállítás gyors és olcsó megoldására azért szükségképpen új utakat kellett keresnem. Az öntözőcsatornák felhasználásával víziszállításra gondoltam. A csatornák az öntözött tei ület bármely pontjához közel esnek, tekintve, hogy a táblák legtávolabbi pontja is csak 86 m-nyire fekszik a szomszédos csatorna partjától. Minthogy a táblafelek átlagos távolsága a parttól ennek a legnagyobb távolságnak is csak a fele, az átlagos szállítási távolság a szántóföldeken mindössze 43 m. Megoldandó volt azonban, hogy ezen az átlagtávolságon hogyen hozható a termés a szántóföldekről a hajókig, illetve a trágya a hajókról a földekre. Célszerű mechanikus szállítóberendezésben kerestem a megoldást. Ekkor fírozák Ferenc mérnök azzal a gondolattal lepett meg, hogy a szállítás keresztülvitelének legcélszerűbb és legolcsóbb módja a kézierő, mert a legyőzendő távolság rövidsége folytán talicskákkal, vagy külön e célra szerkesztett kocsikkal nagy teljesítmények olcsón volnának elérhetők. Tóth Gyula kubikos tanácsára aztán golyóscsapággyal és légabronccsal ellátott saraglyás talicskákat alkalmaztunk. 31