Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Csepeli Weiss Jenő: Beszámoló öntözési rendszerem hétéves üzeméről, valamint a mezőgazdasági teherszállításnak vele kapcsolatos új módszeréről

480 Az öntözött gazdaságban a mezőgazdasági míveléssel foglalkoztatott személyek száma bizonyára hasonló emelkedést fog felmutatni, mint a változó mívelési költségek százalékos emelkedése. A rendes mezőgazdasági termelő munkával foglalkoztatottak számának akárcsak 25 %-os emelkedése eléggé nem értékelhető kihatása az öntözésnek, míg az öntözés műveletét magát 560 kat. holdon egyetlen öntözőgépész képes keresztülvinni. Az öntözés gazdaságosságának jövőben való közvetlen megállapítása döntő érdeke az öntözésnek. Azért elhatároztatott, hogy a derekegyházi öntözött rész ezentúl mint független önellátásos üzem fog működni. E célból már az idei gazdasági évben saját munkaerővel, saját állatállománnyal, kizárólag saját fogyasztásra termelt takarmánnyal és alommal, saját termelésű trágyával és saját erővel lebonyolított tehe; szállítással fog gazdálkodni. Az 1939 végére mutatkozó eredményhez képest az egész derekegyházi gazdaság öntözésre szándékozik áttérni és ezzel az első öntözéses szántóföldi nagyüzem volna Magyarországon. Az 1939-es öntözéses vetőterv már önellátásos gazdálkodásra készült. Az öntözetlen résznek ennélfogva magának kell majd takarmányszükségletéről gondoskodnia, minek folytán termésének átlagértéke kat. holdanként 250 pengőre tehető, az öntözöttének 375 pengős átlagértékével szemben. Az öntözött termés értékének mintegy 25 %-a takarmányra és alomra, 75 %-a pedig eladó terményekre fog esni. Az önellátásos gazdálkodásra való áttérés két súlyos problémát vetett fel : az állattartás és a belső teherszállítás problémáját. Az állattartásnak az öntözött gazdaságban hatványozott jelentősége van, mert az öntözött gazdaságban több állatot tartani nemcsak lehet, hanem kell is. Öntözéssel erősen nő a terméshozam, ennélfogva a talajból elvont tápanyagtöbbletet erősebb trágyázással kell pótolni. A nagyobb trágyamennyiség nagyobb állatállományt kíván. Nélküle az öntözés csak rablógazdálkodás, az öntözésre befektetett tőke pedig elveszett ! Az öntözés sikerének azért előfeltétele, hogy az állattartás, elsősorban a szarvasmarha tenyésztése és tartása, ne eméssze fel az öntözés előnyeit. Hazánkban sajnos, ma a legtöbb gazdaság csak annyi állatot tart, amennyi a trágyázás miatt elkerülhetetlenül szükséges. A gyönge trágyázás miatt a föld kevesebbet is terem. A trágyával való szakszerűbb gazdálkodás, mely akármilyen trágyázás esetében indokolt, csak a kár kihatását enyhíti, de a baj igazi okát nem küszöböli ki. Szűkös trágyázás mellett a többtermelés más, mint viszonylagos fogalom nem lehet. Virágzó mezőgazdaság, virágzó állattenyésztés nélkül el sem képzelhető. A mezőgazdaságból élő lakosságnak és vele az országnak jóléte függ attól, hogy az állattartás megint jövedelmező ággá válhassék. Ez pedig az értékesítés fontos kérdése mellett azon múlik, hogy termelési költségei lényegesen olcsóbbakká válhassanak. Az öntözéssel kapcsolatban e téren komoly reményre jogosító kísérlet készül. B) A mezőgazdasági teherszállítás új módszere. A belső teherszállításnak az öntözéssel kapcsolatban fokozott jelentősége van, mert a nagy termés, a több állat és a nagyobb trágyamennyiség következtében az összes szállítandó teher nemcsak jóval több, hanem a másodtermés miatt a szállítás lényegesen rövidebb idő alatt is bonyolítandó le, mint az öntözetlen gazdaságban. E két körülmény együtt csúcsteljesítményeket igényel.