Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
4. szám - Rohringer Sándor: A tiszafüredi szivattyúteleppel kapcsolatos sebességcsillapító medence laboratóriumi vizsgálata
466 A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal ennek a kérdésnek laboratóriumi vizsgálatát indokoltnak tartotta, és ezért a M. Kir. József Nádor Műegyetem vízépítéstani laboratóriumához fordult a vizsgálat megejtése érdekében. A félkörkeresztmetszetű csatornahídon való áthaladásnál a víz sebessége 2-77 m/sec, az öntözőfőcsatornában kívánatos kisebb sebesség pedig 0-82 m/sec. Tekintettel a két sebesség közti nagy különbségre, továbbá arra, hogy az energia lecsökkentésének igen kis darabon kell bekövetkeznie, nemkülönben arra is, hogy a találkozás a mű környezetéből folyó kényszerítő körülmények miatt 101° 50'-nyi szög alatt történik — ami igen kedvezőtlennek mondható —, a feladat megoldása nem mutatkozott könnyűnek. A két csatorna tengelyének metszésében kezdetben tervezett vasbetonmedence átmérője 12 m, benne a víz átlagos mélysége 3-10 m volt. A vasbetonmedencében egy 4-50x1-10 m méretű nyílással ellátott keresztirányú falat (e-f) is terveztek az akadályokon átjutó víz sebességének csökkentésére. Az öntözőfőcsatornának a csillapítómedencéhez csatlakozó trapézalakú szelvényének fenékszélessége 2-50 m, oldallejtői 1 : 1 hajlásnak és az egész szelvény sima betonburkolattal készül. A főcsatorna ezen szakaszán a vízszín esése J = 0-0001 és azon a maximálisan 6 m 3/sec szivattyúzott vízmennyiség 0-82 m/sec sebességgel mozog. A fenti adatok alapján az Országos Öntözésügyi Hivatal a következő kérdésekre kívánt választ kapni : 1. A tervezett csillapítómedence energiamegsemmisítő feladatát jól tölti-e be ? Nem áll-e elő a medencében olyan mértékű vízugrás, hogy a víz kicsap a medence peremén keresztül 1 2. Várható-e a medencétől l-iordalékvisszatartó hatás és ha igen, milyen szerkezetű hordalékot tart vissza ? A fenti kérdésekre válaszolandó, a tervezett medencét és a hozzácsatlakozó csatornákat torzításnélküli kismintában, 1 : 8 méretarányban, megfelelő szilárdságú vasbádogból építettük meg, gondosan ügyelve arra, hogy a súrlódás arányos legyen a természetben a betonburkolaton kifejlődő súrlódással. Előzetes kísérletek megmutatták, hogy a sima, ónozott vasbádog arányosan pótolja az érdesebb közönséges símított betonfalat. Az 1 : 8 méretarányban készült kisminta méretei a következők voltak : a csillapítómedence átmérője 1-50 m, átlagos mélysége 0-425 m, a csatornahíd hossza 6 m, szelvényszélessége 0-30 m, a csatornahídon a vízmélység 0-1449 m, az öntözőfőcsatorna hossza 5 m, fenékszélessége 0-3125 m, a csatornában folyó víz mélysége 0-2162 m. A kisminta torzítatlanságából következik, hogy mind a csatornahíd, mind az öntözőcsatorna fenékesését azonosnak vehettük a tervben megadott fenékesésekkel : J x = i x = 0-00197 és J 2 = г j = 00001 A tervszerinti 6-00 m 3/sec vízmennyiségnek a kismintaszabályok szerint Q 1 = 2~b П felel meg, ahol q a keresett kisminta-vízmennyisége, Q a valóságbsn szereplő vízmennyiség és и a kisminta kisebbítési mértéke, azaz 600 q = 0-03315 m 3/sec.
