Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Serf Egyed: A tiszafüredi szivattyútelep vasbeton csatornahídjának építése

444 bordák a vályú belső keresztmetszetén, az 1-2 m sugarú körív mentén fekszenek, három — csavarokkal összeszerelt — darabból állnak, úgyhogy részekre szedhetők. A vaslemezborítás nem tart végig a bordák mentén, hanem kétoldalt a vályú felső részéről indulva, csupán addig a két pontig ér, ahol végérintője a vízszintessel kb. 40°-os szöget zár be. A vályú feneke tehát zsaluzatlan marad és a beton a lemezek alsó végének magasságáig felső mintadeszkázat nélkül dolgozható be. A szelvény pontos alakját a fenéken íves lehúzóval biztosítottuk. Az alsórész bedolgozása után, mintegy kétórával, a vályú két szára már betonozható volt. A leírt vaszsaluzás kiválóan biztosította a vályúszelvény tervszerinti pontos alakját és teljesen sima felületet nyújtott. Felszerelése, elbontása egyszerű és gyors. A vályúszerkezet átlagos vastagsága 15 cm lévén, olyan betont kellett készíteni, amely a szélsőséges hőmérsékleti változásokkal szemben megfelelően ellenálló. Ezenfelül arra törekedtünk, hogy a vályú belső részének felülete tömör és sima legyen, a súrlódásból származó ellenállások csökkentése végett. Igyekeztünk tehát pórusmentes kis vízfelvevőképességű betont előállítani és megfelelő óvintézkedésekkel a beton zsugorodásából előállható hajszálrepedéseket megakadályozni. A vályú betonjához köbméterenkint 320 kg portlandcementet és e mennyiség után 1-2 súlyszázalék tömörítőanyagot adagoltunk. A tömörítőanyag (ilyen a tricosal, ceresit, sikurit stb.) a beton vízfelvevőképességét csökkenti és növeli a beton bedolgozhatóságát. Azonos vízcementtényező mellett a tömörítő adalékos beton lágyabb, képlékenyebb, mint az anélkül készült. A tömörítőanyag eme tulajdonságának jelentős szerepe volt a 15 cm vastag vályúfalak készítésénél, ahol vékony lemezben elég sűrű vasak közé kellett a betont bedolgozni. Jellegzetessége a tömörítőanyaggal készült betonnak, hogy apró légbuborékokat tartalmaz. A tömörítőanyag szappanszerű és keverés közben finom habot képez. Ennek a buborékai a betonban maradnak. A buborékok megszakítják a beton hajszálcsöveit és a víz nem tud a kötési idő alatt a hajszálcsöveken eltávozni. Ha a keverődob fordulatszáma nagy, akkor a buborékképződés élénkebb és 2 3 mm átmérőjű buborékok is keletkeznek, ami már nem engedhető meg. Ezért tömörítőanyag használata esetén a keverődob fordulatszámát alacsonyra válasszuk és állandóan ellenőrizzük a buborékképződést. A zsugorodásból származható hajszálrepedések elkerülésére a betont 20 napig állandóan nedvesen tartottuk. A csatornahíd mellett futó vízvezetéki cső megfelelő számú elágazással készült és ezekre gumitömlőket erősítve, a csatornahidat szakaszosan permeteztük. A beton ellenállóképességének növelése érdekében a csatornahíd látható felületeit fluáttal kezeltük. A fluátozást autószemüveggel és kesztyűvel felszerelt munkások végezték, mivel a fluát a nyálkahártyákon keresztül a vesét megtámadja. A 21 napos beton felületét először egy rész fluát és két rész víz keverékével dörzsöltük be és ezt az eljárást 24 óra múlva megismételtük. Üjabb 24 óra elteltével a felületet egy rész fluát és egy rész víz keverékével kezeltük. A fluátozás hatására a beton színe a szokottnál valamivel világosabb lett és felületén finom, kemény kéreg képződött. A kavics és homok szemszerkezetét szitálással és rostálással ellenőriztük. Háromféle természetes állapotú homokoskavics és egy fajta bányahomok állott rendelkezésre. Az előírt szemszerkezetet a tiszatarjáni és tiszakeszi homokoskavics javításával igyekeztünk megközelíteni, bányahomok és nyékládházai kavicskeverésével.