Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Fritsch Kálmán: Vízimunkálatok a visszacsatolt felvidéki területeken az elmúlt 20 év alatt

428 munkák a mederkotrások. Az elszámolás egyszerűsítése végett mindkét parti állam lehetőleg egyenlőmennyiségű kőanyagot szállított a sarkantyúk építéséhez és egyenlőmennyiségű kavicsanyagot kotort ki a mederből. A sarkantyúkat mindegyik állam maga építette a maga oldalán, a kotrást pedig lehetőleg felváltva végezték. A közszállítás gazdaságos keresztülvitele érdekében elvi megállapodás jött létre, hogy a mindkétoldali építmények számára a határmenti szakasz felső részén a közelebbi csehszlovák dévényi kőbányából, míg az alsó részén a magyar almási, sütői és szobi kőbányákból szállítják a követ. A gönyűi szakaszon 1930—1933. években, a kisbodaki szakaszon 1932—1936. években, a kispatkói szakaszon 1934—1935. években, a bakai és lipóti gázlónál 1935—-1936-ban hajtották végre a kisvízszabályozást kedvező eredménnyel. Folyamatban van a bős—ásvány—szapi és medvevéneki szakasz kisvízszabályozása. A csehszlovák köztársaság az elmúlt 20 év alatt kereken 300.000 m

3 követ, és 7000 m

3 rőzsehengert épített be a Duna határ menti szakaszán levő szabályozási műtárgyakba. A mederkotrások kavicsmennyisége 250.000 m

3-t tett ki.

1 Végül röviden megemlítendők még a Duna folyón végzett tanulmányok és mérések, amelyek geodétikai, építőtechnikai, hidrológiai, hidrografikai és geológiai természetűek. A geodétikai mérések és tanulmányok főleg az 1931—1932-ben a Duna határmenti szakaszának mindkét oldalán végzett precíziós szintezésre és a két hálózatnak közös bázisra való hozatalában állottak. Magyar részről a háromszögelési hivatal és a vízrajzi osztály működött közre. Az építőtechnikai mérések keretében a rendszeres mederfelvételeken, vízszínbeméréseken kívül bemérték közösen 1932-ben és 1937-ben a Duna nyilvántartási szelvényeit és ezeknek alapján tanulmányokat folytattak. Közös megegyezés alapján történtek a víztömeg- és vízsebességmérések mind a főmederben, mind a mellékágakban és ennek alapján tanulmányozták a mellékágakba elfolyó vízmennyiség nagyságát is. A prágai földtani intézet nagymérvű geológiai méréseket és tanulmányokat végzett a Dunán, amelyek a dévényi és helembai szűkület geológiai viszonyaira, az ezek közötti alluviumra és törésekre, a komáromi medence tektonikus viszonyaira és a Duna hosszszelvényének várható kialakulására vonatkoznak. A helembai szűkület tanulmányozásánál a magyar földtani intézet is közreműködött, és az ott végzett próbafúrások és sziklarobbantás, közös költségen történtek. A geológiai tanulmányok egy térképekkel felszerelt csehnyelvű tanulmányban vannak összefoglalva. 1938-ban befejezést nyert egy nagyszabású, a Duna rendszeres felkutatásáról szóló tanulmány, amely egybefoglalja a Duna volt csehszlovák szakaszának részletes leírását, az azon eddig végzett szabályozási munkákat, a rávonatkozó hydrológiai, hydrografikai és geológiai adatokat, a hordalékmozgásra, a mellékágak hatására és a talajvizek szintjének változásaira vonatkozó tanulmányokat. Ez a rendkívül terjedelmes tanulmány is csak cseh nyelven jelent meg eddig. b) A Vág. A megszállás első tíz évében a Vág Szeredig tartó, alsó, ú. n. hajózható szakaszán, melynek legnagyobb része most visszakerült az anyaországhoz, nem voltak említésre 1 Ugyanezen idő alatt a magyar állam a Felső-Dunán kereken 130.000 m

3 terméskövet, műkövet és 72.000 m

a rőszét épített be. A különbség főleg abban áll, hogy a magyar vízügyi szolgálat, ahol csak lehetett, rőzsét használt fel az amúgy is beiszapolódás alá kerülő mellékági művek építésénél. (Szerk).