Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
3. szám - Szakirodalom
399 szünetelt ezután a munka, míg Ujházy János 1873-ban közreadott tervezetével 1 meg nem indult a Hanság végleges rendezése. A mosonvármegyei levéltár és az Országos Levéltár eddig ismeretlen lecsapolási terveinek felkutatásával és ismertetésével értékes munkát végzett a szerző. Kár, hogy Sopron vármegye levéltárában és az Esterházy-levéltárban nem egészítette még alaposabban ki anyagát. Örvendetes volna, ha Szekendi példáját mind többen követnék. Levéltárainkban még bizonyára sok ismeretlen terv rejtőzik, amelyek értékes adatokat szolgáltatnának hazánk gazdasági fejlődésének megindulásához, illetőleg a magyar vízimérnökök hőskorához. Dr. Tenk Béla (Pécs). Dott. Ing. Ramponi F. : Kísérleti adatok kissebességű csatornák számításához. (Contributo sperimentale al calcolo dei canali a piccole velocitá.) Közlemény a páduai műegyetem vízépítési osztályának kutatóintézetéből. Milano, 1937. 9 oldal, 11 ábra, 2 táblázat. Csatornák vízhozamának pontos számítása a megfelelő képlet és érdességi tényező kiválasztásán múlik. Kissebességű csatornák vízhozamának megállapításánál különböző 87 kísérletek szerint igen nagy érdességi tényező mutatkozott. így pl. a Bazin-képletbenJ с = \ VB! szereplő Y értékre Visentini a Parmigiana-Moglia-csatornánál y = 4-3—5- 7-et mért, De Marchi pedig még nagyobb, y = 5-8—8-1 értéket talált, míg Bazin táblázata szerint у legnagyobb értéke 2 (görgeteges folyómeder). Öntöző- és lecsapolócsatornáknál gyakran fordul elő aránylag kis sebesség, ennélfogva a kérdésnek gyakorlati fontossága is van. Ramponi tanulmányának célja annak a kiderítése volt, hogy kis sebességeknél (természetesen még mindig a turbulens tartományban maradva) növekszik-e az érdességi tényező. A vizsgálat legegyszerűbben úgy végezhető el, hogy a csatornafal érdességi viszonyait, a vízmélységet és így a hidraulikai sugarat változatlanul hagyva, különböző sebességeknél mérjük az érdességi tényezőt. A sebesság a kísérleti csatorna esésének változtatásával befolyásolható. A betonból készült 110 m hosszú kísérleti csatorna 1-5 m széles, derékszögű négyszög keresztmetszetű és l°/ 0 0 esésű. A betoncsatornában egymástól 3 m-re levő hornyokba süllyesztve idomvasakból készült U-alakú kereteket helyeztek el, amelyek a végükön lévő 2 csavarral függőleges irányban mozgathatók. A keretek emelésével vagy süllyesztésével alsó vízszintes részeik különböző esésű síkokat határoznak meg. A keretek között levő részeken a csatorna fenekére átlag 2 cm átmérőjű kavicsréteget terítettek. így egy kavicsos fenekű és símított cement oldalfalú csatorna állott elő. Három kísérletsorozatot végeztek J = 0-001, 0-0005 és 0 000167 eséssel 4—4 különböző vízmélység és 0-137—0-423 m/mp közt változó sebességgel. A vízmennyiség és vízmélység gondos mérése után kiszámították a Bazin-képlet y értékeit, a Gauckler-Strickler-képlet (k = cl{'!>) к együtthatóit, továbbá a vízhőmérsékleti adatok felhasználásával az egyes 4Q mérésekre vonatkozó Reynolds-számot N = — (ahol С a nedvesített kerület és у a viszik У kozitási tényező). A Roynolds-számnak legkisebb értéke 48,000 lévén, az összes mérések a turbulens tartományban voltak (N > 330 turbulens). A végzett 12 mérés legnagyobb hibája nem haladta meg az 5%-ot, így a kísérletek pontossága gyakorlatilag elegendő. Az eredmények szerint az érdességi tényező a sebesség csökkenésével nem növekszik. Ennélfogva a Visentini ós De Marchi által észlelt nagy értékek más okokra vezetendők vissza. Maíraí István. 1 Ujházy János: A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábca, Repce, Kisrábatorok és Marcal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanság és a Fertő lecsapolása, Budapest, 1873.
