Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

3. szám - Szakirodalom

395 «gy birtokos esetében, mint a csatornák átvezetése az érdektelen, közönyös vagy ellenséges szomszédok földszalagjain. Ha szociális szempontból nézzük a kérdést, már maga a tagosítási •eljárás munkaalkalom és költségeinek 90%-a munkadíj. A nyomán bekövetkezett nagyobb terméshozam (mintegy 20% többlet) és a vele együttjáró beltorjesebb gazdálkodás több munkáskezet, ipari gépet és műtrágyát (mezőgazdasági gép- és vegyiipar) igényel. Könnyű megtalálni az összefüggést egyrészről a tagosítás, másrészről a községfejlesztés, telepítés, vízrendezések, talaj kataszterkészítés és a szövetkezetek problémái között. Természetesen a közigazgatás is 1. ábra. Barta Ignác földjei tagosítás előtt és után Egerbocs községben. lényegesen egyszerűsbödik, amire jellemző példa, hogy 8 tagosított község 24.423 kat. holdnyi területén 57.791 telekkönyvi részlet helyett ma csak 15.913-t, az előzőnek csupán 28%-át kell nyilvántartani. A mezőrendőri kihágások, haszontalan birtokperek sem terhelnék a hatóságokat. a mostani nagy mértékben. A felsorolt adatok és példák bőségesen igazolják, hogy a tagosítás költségei (holdanként átlag 20 P) feltétlenül hasznos beruházást jelentenek. A könyv ezután részletesen ismerteti az 1909. év óta történt tagosításokat, amelyek során 535 községben indult meg az eljárás. Ebből ('sonkamagyarország területére 137 tagosítás jut. Ez azonban a végrehajtásra váró feladatnak csak igen kis töredéke, mert 3304 községünk és városunk közül 1860 községben, mintegy 2-1 millió kat. holdon, a tagosítás sürgős végrehajtása elengedhetetlen. Ilyenformán a tagosítás 42 millió pengős, de feltétlenül a közgazdasági beruházások körébe vágó munkatervet jelent. A tagosítások eredményességére tapasztalatokat és tanulságokat gyűjtendő, a m. kiipénzügyminisztérium 1933-ban kérdőíveket küldött 94 községbe. A kérdőív pontjainak leírását