Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

3. szám - Németh Béla: A Sajó-folyó csatornázása és az Alföld öntözése

393 A Sajó csatornázására a jogalap is megvan, mert az 1908. évi XLIX. t.-c. a munkálatokat elrendelte és költségeiről is gondoskodott. A munkálatok végrehajtását csak a világháború szerencsétlen befejezése akasztotta meg, pedig — mint a fentiekből látható — a levertségéből feltámadni akaró, új életlehetőségeket kereső nemzet fejlődése szempontjából ismét sürgősnek mondható. A teljesség kedvéért röviden vázolom a Sajó-csatornázás történetét. Az idézett törvénycikk alapján 1910 október havában kezdődtek meg az előmunkálatok Tiszaszederkénytől felfelé Miskolcig. A feimérések számítása és felrakása a földmívelésügyi minisztérium, később a tervezés megkezdése Nagybecskereken a Bega hajózási M. Kir. Kirendeltség irányításával történt. 1912. január 1-én felállították Budapesten a Sajó-csatornázási M. Kir. Kirendeltséget, amely folytatta a tervek készítését, rövid idő múlva azonban a gyorsabb tervezés és az építés megkezdése érdekében Miskolcra tette át székhelyét. Az 1913. év nyarán elkészültek a Tiszától Miskolcig terjedő, 58 km hosszú szakasz tervei,

1 október hóban megtörtént a munkálatok legnagyobb részére a kiírás és december lió elsején megtartották a nyilvános versenytárgyalást is. A beérkezett ajánlatok áttanulmányozása és átszámítása közben kitűnt, hogy az árak túlságosan magasak voltak, s így elhatározták, hogy az első hajózsilipet a költségek felől való tájékozásképen saját maguk építik meg. Közben a munkálatok a legszükségesebb kisajátítási eljárás lebonyolítása után az első két vízlépcsőnél tervbe vett felvigyázói és zsilipőri lakótelepek építésével megkezdődtek. Ugyanekkor a helyszínére szállították a betonkeverő, cölöpverő gépeket, a vasszádpallókat és a szükséges üzemanyagokat. Az 1914. év tavaszán megindult Tiszaszederkénynél az első hajózsilip földkiemelési munkája is. A szépen folyó munkálatok közepette jött meg azután július végén a mozgósítási parancs. A katonaköteles mérnökök, vízmesterek, munkafelvigyázók, munkások órák alatt otthagyták a munkát és mentek a háborúba ! Maga a csatornázási kirendeltség továbbra is fennmaradt és az 1913-as nagy árvíz adatai és tanúságai alapján az alsó szakasz terveinek az átdolgozásával foglalkozott és arra a meggyőződésre jutott, hogy a Sajó csatornázását a folyó kanyargós volta és alacsony partjai miatt gazdaságosan csak sok oldalcsatorna alkalmazásával lehet megoldani. Az 1915. év csaknem fordulópontot jelentett a Sajó történetében. A gorlicei áttörés után az orosz foglyok ezreinek elhelyezéséről lévén szó, miniszteri rendelkezés jött 5000 fogolynak a csatornázási munkálatokhoz való beállítására, illetőleg megelőzőleg munkaerejüknek és teljesítményüknek a somorjai fogolytáborban való tanulmányozására. A kapott jelentés alapján a munkálatok ily értelemben való folytatását a kormánynak — sajnos — el kellett ejtenie. A háború szerencsétlen befejezése után maga a kirendeltség is feloszlott, felelet nélkül hagyva azt a kérdést, miért kellett annyi idefordított nagy munkának kárbavesznie. 1 L. Dieter János : „A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolcig" c. cikkét (Vízügyi Közlemények 1915. évf. 3. füz.).