Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal 1937. évi jelentése

25 nem volt munkanélküli földmunkás, mert a munkáshiány csak látszólagos volt. Hogy mégsem jelentkeztek munkára, az egyrészt azzal magyarázható, hogy a rossz időjárás miatt a munkanélküliek húzódoztak a munkától, de megfelelő ruházat hiányában sokan nem is tudtak munkába állni, másrészt a késő őszi időben természetszerűen megcsökkent a kereseti lehetőség, ami főként a gyengébb munkásokat elriasztotta. Az átlagos kereset eleinte valóban alacsony volt, mert feltűnően nagy volt azoknak a munkásoknak a száma, akik a napi 4 m

3-t kitevő teljesítményt sem tudták elérni és ezért nem tudtak többet keresni, mint egy napszámos. Ennek a szokatlan jelenségnek az okát megfigyeléseink alapján a következőkben találtuk meg : A munkások közül kevés volt a vérbeli kubikos és aránylag sok volt a legyengült erejű, egyébként is kisteljesítményű, alkalmi földmunkás. Ezek azután nem tudtak a szakmabeli kubikosokkal lépést tartani, tehát kevesebbet is kerestek, mint a hivatásos kubikosok és ezért elhagyták a munkát. Elvitték azonban a hírét annak, hogy „Békésszentandráson nem lehet keresni". Csökkentőleg hatott a kubikosok napi teljesítményére — különösen a munka elején — az esős időjárás és az, hogy a késő őszi és téli időszakban aránytalanul rövidebbek a napok és a hidegtől sokat szenvedtek az emberek. Megjegyzendő, hogy a kubikosok nem építettek maguknak kunyhókat a munkahelyen — amint azt szokták —, hanem napi munkájuk végeztével meghálásra a közeli falvakba tértek. Sokan 6—7 km-nyi utat tettek meg nehezen járható sáros utakon reggel és este. Ez sok időt vett igénybe, fogyasztotta az emberek munkaerejét, minek folytán természetszerűen csökkent a teljesítmény. Mindezeket a nehézségeket mérlegelve is meg kell állapítani, hogy a kubikosok munkakedve távolról sem volt olyan, mint régente. A kubikosok szakmányban is csak úgy dolgoztak, mint az órabéres gyári munkások és nem úgy, mint a kubikosok általában napkeltétől-napnyugtáig. Békésszentandráson napi 8 óránál többet még nyáron sem dolgoztak. Ennek megfelelően természetes, hogy a napi kereset sem érte el a vérbeli kubikosok keresetét. Tavasz végén a jobb időjárás beálltával a teljesítmény és a kereseti lehetőségek általában javultak. Amikor pedig a géperejű földmunka megindult, és a föld fellazítását és a kiemelt föld elszállítását — tehát a munka nehezebb részét a gép végezte el, a földmunkások pedig csak a gépek és szállítóeszközök kiszolgálásával foglalkoztak, attól kezdve a rossz kereseti lehetőségek miatt sűrűn támasztott panaszok is megszűntek. A vállalati földmunkások heti létszámának és átlagos napi keresetének változását az 4. sz. grafikonon láthatjuk. Az 1937. év végéig bezárólag a vállalati és házi kezelésű építőmunkáknál a munkásnapok száma kereken 144.000 volt. Munkabérekre kifizettetett kereken 400.000 P. Egy munkásra eső napi kereset egyre-másra átlag 2-80 P volt. A II. fejezetben tárgyalt felvételi munkáknál felmerült kiadásokkal együtt 1937. év végéig munkabérekre kifizettetett kereken 440.000 P. A munkások összesen kereken 158.000 munkanapot dolgoztak, átlagkeresetük tehát naponként 2-78 P volt. 4. A munkások és ideiglenes alkalmazottak betegség és baleset biztosítása. Az öntözési munkálatokkal kapcsolatban alkalmazásban állóknak, valamint család-