Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
2. szám - Lessenyei József: Rajna-westfáliai iparvidék vízgazdálkodása
192 melésének 70%-a erről a vidékről való. A termelt koksz mennyisége 23 millió tonna. Ugyanilyen rohamos léptekkel fejlődött a vasipar is : 1860-ban 0-23, 1913-ban 8-2, 1935-ben 9-2 millió tonna a nyersvastermelés, ami Németország vastermelésének 72%-a. Természetes, hogy a nyersvastermelés gócpontja közelében igen sok vasfeldolgozó üzem csoportosult. Kérdés, hogy a nagy népsűrűség és a nagy ipar a vízépítési feladatokat mennyiben befolyásolja. A népsűrűség hatása könnyen érthető, hiszen mintegy 4-5 millió ember vízellátásáról és szenyvizeinek eltávolításáról van szó. Az ipar hatása is szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a vidék mintegy 600 millió m 3 vízszükségletének kereken 85%-át az ipari fogyasztás alkotja. Az ipar másik hatása abban nyilvánul, hogy vízfogyasztásával arányos nagy mennyiségű, de a városi szennyvíznél nehezebben kezelhető szennyvizet termel. A bányaművelés hatása megnyilvánul többek között abban, hogy a kitermelt bányák felett a terület süllyed, a folyók és patakok a süllyedés folytán elveszítik kellő esésüket, ártereket idéznek elő. A bányákból kiszivattyúzott, valamint a szénosztályozásnál és mosásnál fellépő, nagy szénpor- és konyhasótartalmú víz növeli a szennyvíz mennyiségét. A nagy népsűrűség, ipar és bányaművelésnek a vízgazdálkodásra gyakorolt hatása a rajna-wesztfáliai iparvidéken komolyan fenyegette a lakosságot és iparegészségügyi, biztonsági, valamint gazdasági érdekeit. Sürgős beavatkozásra volt szükség, de bebizonyosodott, hogy elszigetelten az egyes ipartelepek, városok a legnagyobb megértés és jóakarat mellett sem tudtak megbirkózni a sokoldalú feladatok tömegével. Be kellett látniok, hogy csak az összes érdekeltek együttműködése révén tehetnek olyan anyagi erőre szert, melynek segítségével a sok nehézség leküzdhető. Az erős összefogása termékenynek bizonyult és az azóta elmúlt 40 év alatt — igaz, hogy több mint 400 millió márka felhasználásával — részben elfogadható, részben igen jó viszonyokat teremtettek. Ennek a nagy és szép vízimérnöki munkának ismertetése képezi jelen tanulmány célját. Ugyanis 1937. őszén módomban volt Budapest székesfőváros megértő 1. ábra. A Rajna-Wesztfáliai iparvidék folyóinak vízgyűjtőterületei.