Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Einwachter József: Gyakorlati példák a sodor hidraulikájából

172 6. példa. A Rába folyóban 1934-ben egy fedeles (nyerges) gát épült. A duzzasztógát összesen 4 nyílásból áll, ezek közül 3 egyenként 24 m nyílású és 1, a hordaléklebocsátó, 10 m széles. A 3 nagyobb nyílást fedeles gátszerkezettel, a hordaléklebocsájtót pedig Stoney-táblával zárták el. A gátfőktől kiindulva a Rába régi árvédelmi töltéseihez tölcsérszerűen kiszélesedő új tereié töltések csatlakoznak (6. ábra). Ezeknek az új töltéseknek a célja, hogy az árvizet a gáthoz tereljék, hogy a duzzasztógátat oldalt meg ne kerülhesse. A baloldali terelőgát a Rába folyónak gát fölötti kanyarulatánál egyik tetőpontja tájékán hajlik el, és a kanyarulat másik tetőpontjánál éri el a tölcsérszerű vonal egyenes szárát. A gát építése közben a budapesti műegyetem víziépítési kísérleti laboratóriumában kismintakísérletek is folytak annak megállapítására, hogy az 1925-ben észlelt legnagyobb árvízszínnek mekkora vízmennyiség felelt meg, és hogy ez a vízmennyiség az újonnan épített gát hatására milyen szinttel fog a jövőben lefolyni (5.). Utóbbira a töltések koronamagasságának megállapítása végett volt szükség. A kísérletek céljaira elkészítették a Rába mintegy 3 km hosszú szakaszának 1 : 150 arányú kismintáját. A legnagyobb árvízmenynyiséget 1130 m

3-nek találták, ami jól megegyezik a számított 1200 m

3-rel. A kísérletek azonban rámutattak egy igen érdekes jelenségre is. Kitűnt ugyanis, hogy a terelőtöltések párhuzamos ágai között a baloldalon elég nagy örvény keletkezik, amely a meder szabad nyílását majdnem 1/

3 részben elzárja. Ez az örvény két szempontból is hátrányos. Először azért, mert holt tömegével a két töltés közti meder egy részét elfoglalja, másodszor azért, mert a hordalék egy része itt fog lerakódni. Az árvíz levonulása szempontjából ez mindenesetre hátrányos, jóllehet nagyobb árvíz híján erre vonatkozó észleléseink még nincsenek. Az 1937. évi nagyobb tavaszi vízlefolyásoknál csak annyi volt megfigyelhető, hogy a lerakódott hordaléktömeg egy részét az ár ismét elhordta, majd a gát alatt újra lerakta. A hordaléklerakódás magyarázatát itt is a sodor természetében kell keresni. Ha ránézünk a helyszínrajzra, látjuk, hogy a tölcsér két összehajló szárának a vége 6. ábra. A nicki Rába-gát modelljének helyszínrajza az árvíz levonulása esetén a modellben észlelt örvényekkel. (A kir. József-műegyetem hidrotechnikai laboratóriumának felvétele nyomén.)