Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Ballenegger Róbert: A talajnedvesség változásának menete mésztartalmú agyagos talajban

150 Ami a csapadék évszakonként való megoszlását illeti, 1935 telének csapadéka megfelelt az átlagértéknek, a tavasz és a nyár szárazabb, az ősz azonban az átlagnál nedvesebb volt. Igen nedves volt 1936 tele, míg a tavaszi, nyári és őszi értékek csak kevéssel múlták felül az 50 éves átlagértékeket. 1937-ben minden évszak csapadéka meghaladta az átlagértéket ; különösen nedves volt a tél és az ősz, míg a nyári csapadék csak kevéssel múlta felül az átlagot. A párolgás évi összege a Wild-féle párolgásmérőn mérve 1935-ben 1042 mm 1936-ban 756 mm 1937-ben 742 mm volt (a 30 éves átlag 744 mm) ; összehasonlítva ezeket az értékeket a csapadék évi összegével, azt látjuk, hogy 1935 renkívül száraz esztendő volt, amelyben a párolgás évi összege 459 mm-rel felülmúlta a csapadék évi összegét ; 1936-ban a csapadék és a párolgás egyensúlyban volt ; az 1937-ik év pedig nedves esztendő volt, amelyben a csapadék évi összege 193 mm-rel múlta felül a párolgás évi összegét. Három nagyon különböző jellegű esztendő adatai állnak tehát rendelkezésünkre. Egyrészt 1935, amikor az esztendő két legmelegebb hónapjában, júniusban és júliusban eső alig esett, ami az ország tengeritermelésére vészes hatással volt, másrészt 1936, amikor június az átlagnál kevesebb csapadékot kapott ugyan, a hiány azonban egy igen csapadékos május után következett be, mely hónapban az eső az átlagos értéknek kétszeresét tette ki. 1936-ban a kritikus időszak csapadéka bőséges volt és még bőségesebb volt 1937-ben, amikor csak októberben volt valóban száraz az idő. A talaj hőmérséklete. A víz sorsát a talajban lényegesen befolyásolja a talaj hőmérséklete. A víz viszkozitása a hőmérséklettel lényegesen változik, ezért a talaj hőmérséklete közvetlenül befolyásolja a cseppfolyós víz mozgásának a sebességét, de hatással van a kapilláris nedvesség mozgására is. A hőmérséklet ezenkívül lényeges szerepet játszik a talaj vízveszteségeiben is, mint a párolgást befolyásoló tényező. A megfigyelési időszak talaj hőmérsékleti adatait 90 cm melységig a 2—4. számú grafikonok tüntetik fel. A görbék az egyes fúrások közt lefolyt kétheti időszak középértékeit tüntetik fel, a telepen elhelyezett meteorológiai állomás adataiból számítva. A grafikonokból kitűnik, hogy az 1935. év tavaszának elején a különböző szintek hőmérséklete majdnem azonos, 30 —90 cm-ig 5°, a feltalaj kissé melegebb. Amint a nappalok hosszabbodnak, a talaj hőmérséklete gyorsan emelkedik, tavasz végén majdnem eléri az évi maximumot, a feltalaj hőmérséklete ekkor 25°, az altalajé 17°. A nyár első két hetében a hőmérséklet még tovább emelkedik, ekkor éri el a feltalaj hőmérséklete a maximumát, a 28°-ot ; az altalaj maximumát kéthetes késéssel éri el (20%°). Amint a nappalok rövidülnek és a besugárzás csökken, csökken a talaj hőmérséklete is, a júliusi csökkenés igen kis értékű, az augusztusi és szeptemberi hő-