Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal 1937. évi jelentése

12 talajvízészlelésekre, valamint laboratóriumi vizsgálatokra és különféle statisztikai adat gyűjtésére vonatkoztak. Az általános tervek elkészítéséhez szükséges részletességgel felvétetett a Tiszából kiágazóan tervezett vízvezetőcsatornák összesen 500 km hosszú vonala és a víztárolók kereken 150 km

2 kiterjedésű területe. Elkészült a Tisza folyó meder- és hullámtéri felvétele Tiszadob és Balsa közti 60 km hosszban, valamint a Bodrog felvétele a torkolattól számított 42 km hosszban. Elvégeztetett a Tiszafürednél létesítendő szivattyúteleptől kiinduló öntözőcsatornahálózat részletes tervének elkészítése céljaira 85 km

2 kiterjedésű terület helyszíni felvétele. Elvégeztettek a Hódmezővásárhely határában létesítendő öntözőcsatornák megtervezése érdekében szükséges helyszíni felvételek kereken 120 km meglévő, belvízlevezető csatorna mentén. Részletesen felvétetett a Hármas-Körös töltések közötti része Öcsöd és Szarvas között, a Hortobágy a torkolattól Turkevéig, a Sebes-Körös Békés és Berettyó Bakonyszeg határáig összesen 165 km hosszban. Megjegyzendő, hogy a békésszentandrási műtárgyak tervezésével kapcsolatban tanulmányozni kellett a Körös-vízrendszer hidrográfiai viszonyait is. Ezért számos vízmennyiségmérést végeztünk a Hármas-Körösnek mindenkori vízmennyisége megállapítása érdekében. A Tervezési Osztály ezirányú széleskörű és sok időt igénybevevő vizsgálatait Benedek Pál a Vízügyi Közlemények 1935. évi 3. számában megjelent „A Hármas-Körös középvizeinek természete" című tanulmányában foglalta össze. Jelenleg a Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízjárási viszonyainak a tanulmányozása folyik. Erre azért van szükség, mert a békésszentandrási duzzasztómű megépítése után a duzzasztás a Hortobágy-főcsatornán is érezteti hatását és annak vízjárási viszonyait bizonyos mértékig megváltoztatja. Hogy ezzel a változással számolni lehessen, szükséges, hogy ez az eddig felderítetlen kérdés megvizsgáltassék. Az előtanulmányok során megállapítottuk a Körösök mentén használatos különböző magassági alapsíkokra és a Vízrajzi Intézet által az 1934/35. években a Körösök mentén elhelyezett úgynevezett országos magasságokra vonatkozó fixpontok közötti különbségeket, hogy ezzel későbbi súlyos tévedéseknek és hibáknak vegyük elejét. Az erre vonatkozó, országos szempontból is rendkívül értékes adatokat feldolgozás után közzé fogjuk tenni. A M. Kir. Földtani Intézet bevonásával 1937 évi október hóban megkezdtük a tiszafüredi szivattyúteleptől kiinduló csatornahálózat mentén a talajkutatófúrásokat és ezzel kapcsolatban a tervezett csatorna tengelyvonalában feltárt altalajok fizikai vizsgálatát éspedig vízáteresztőképesség és szemszerkezet szempontjából. Megkezdődtek ennek a vidéknek gazdaságtérképezési felvételei és megtörténtek az előkészületek arra is, hogy az országos talajvízszínészlelő-kúthálózat, céljainknak megfelelő számú megfigyelőállomással kiegészíttessék. A vidék birtokviszonyaira és népsűrűségére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése és ezek feldolgozása megkezdődött. Az öntözővízzel ellátandó terület botanikai szempontból való felvétele végett szükséges előkészületek is megindultak.