Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
1. szám - ifj. Maurer Gyula: A Mississippi szabályozása
92 Az Atchafalaya árapasztó szintén ősmocsarakon keresztül vezet a tengerbe. Itt nem teljesen mesterséges árapasztóról van szó, hanem a meglévő és fentebb ismertetett Atchafalaya folyó medrét és alacsony árterének egy részét használják fel árvízi út céljaira. A terv szerint ez az árvízi meder az Alsó-Mississippi 86,000 m 3/mp-re becsült maximális árvízének 50%-ával, vagyis 43,000 m 3/mp-rel fogja a főmedret és hullámterét tehermentesíteni ; összköltsége mintegy 47 millió dollár. Az elhatároló töltések építése még nem fejeződött be teljesen. A főmeder árvédelmi töltéseinek megnyitására két terv készült. (9. ábra.) Vagy a Bonnet Carrehoz hasonlóan szabályozható zsilipnyílások&t építenek, ennél a megoldásnál a beton bukógát tetején elhelyezett 2-40 m magas szegmentgátakkal szabályoznák a vízbeeresztést. Vagy pedig önműködő árapasztó töltésszakaszokat építenek : bukógátszerűen készített betonmagot építenek be a töltéstest aljába, fölötte az előírtnál alacsonyabb és keskenyebb koronájú gáttesttel. Ha az árvíz szintje bizonyos magasságot meghalad, akkor ez a gyengébb koronájú és alacsonyabb gátszakasz átszakad és az árapasztó automatikusan üzembe lép. A gáttestbe előre beépített alacsony betonbukó és utófenék pedig megakadályozza a nagyobbmértékű kimosások keletkezését, úgyhogy az árvíz levonulása után könnyűszerrel helyreállítható a töltés. Ez a megoldás gazdaságosabbnak látszik, mivel oly ritkán kerül sor az árapasztó megnyitására, hogy az átszakadt töltésnek utólagos helyreállítása jóval kevesebbe fog a számítások szerint kerülni, mint a több kilométer hosszú zsilipsorozat építési többletköltségeinek amortizációja. Az Eudora és a New Madrid melletti árapasztók már nagyrészt művelés alatt álló területen húzódnak. Nem vezetnek a tengerbe, hanem csupán a folyam egy-egy szakaszán a főmederrel párhuzamosan vezetik a víz egyrészét, amikor a szűk hullámtéri szelvény nem képes a teljes hozamot emészteni. Az árvízi út területét nem sajátítják ki teljesen, hanem csak bizonyos százalékos megváltással kártalanítják előre egy összegben a tulajdonosokat valamennyi bekövetkezendő elárasztásból származó kárért. Az Eudora árapasztó költségelőirányzata összesen 103,000,000 dollár. A kijelölt terület közel 600,000 kat. hold, az árvízi út szélessége 15 km, a vízfolyás mélysége benne 3—6 m, átlagsebesség 20 cm/mp, emésztése mintegy 20,000 m 3/mp-re van tervezve. A New Madrid árapasztót 12,500 m 3 másodpercenkénti vízmennyiség levezetésére tervezték, mintegy 90,000 kat. hold területet jelölve ki az árvízi út számára. Elsősorban a Mississippi és Ohio összefolyásánál épült Cairo nevű város és virágzó ipari központ védelmét célozza azáltal, hogy az összefolyás alatti szűk és kanyargós mederszakasz által felduzzasztott víztömegek közvetlen és gyors levezetésére ad módot. Éppen idejében épült meg, 1937. február havában csak az mentette meg Cairót a teljes elárasztástól, hogy a régi gátat felrobbantva üzembehelyezték ezt az árapasztót. Csak ennek köszönhették, hogy az árhullám tetőzésekor a vízszín 30 cm-rel a várost körülvevő — szintén 1936-ban megemelt — árvédelmi falak és töltés koronája alatt maradt! Az 1937. évi Ohio-Mississippi árvíz tetőzésének az eddig észlelt legnagyobb vízállásokhoz való viszonyát a következő táblázat tünteti fel (vízállások méterekben):
