Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan

IV. TÁBLÁZAT. Körzeti vízvezetékek és kúttársaságok. Város vagy község Hódmezővásárhely Szentes megyei város Gyula város Balassagyarmat város Szarvas nagyközség Orosháza nagyközség Mindszent Öcsöd Ókécske Kistelek Nagyrév Jászkarajenő Lakósszám 1930-ban 60.176 32.885 25.221 11.547 25.400 24.941 9946 7976 3091 8690 1648 7153 Hány mélyfúrású (artézi) kút van területén? Beit. kb 200 Külter. 300 100 160 magán26 közkút Nincs 6 községi 3 társulat

1' 26 Northon-kút Belterület 8 Külterület 10 14 J Hány körzeti vízvezeték (kúttársaság) van a város v. község területén? 86 32 1 2* 3 7 2 Eredetileg 6 1930 óta 1 2 1 1 Hány házat látnak el a vízvezetékek? 1200 2050 8 10 család 1. 43 ház 2. 43 ház 3. 32 ház 450 (egynként 00-80 ház) 550 600 1. 225 2. 38 72 Hány lakost látnak el a vízvezetékek körülbelül? 8000 12.000 100 — со 800 2800 — — 150 Milyen mélyek a vízvezetéket tápláló kutak átlagosan? m 220—300 (legkisebb 160 m legmélyebb 428 m) 242—335 250 m (legmélyebb 312 m) 10—12 m ásott kút 347—373 (max. 520 m) 450—470 m 240 m 286 (251—307) — 1. — 2. 227 m Hány perclitert szállítanak átlagosan? 150—30 min. 10, max. 800 222 min. 2 1, max. 850 1 30 1 (max. 78 1) 116 1 13—70 1 220—270 70—120 1 (max. 350 1) 94 1. 20 1. 820 1 40 1 Milyen távolságban vannak egymástól? m 100—800 m 120—300 200—800 m 400—600 m 800—1000 m 330 m Milyen hosszú egyegy kúttársaság elosztóvezetéke? átl. 1—2000 m Átl. 1500 m 400 m 500 m (400 m) 1. 2000 m 2. 1845 m 3. 1700 m 2—3000 m 4—5000 m 14.705 m 17.000 m — — Mekkora az elosztóvezeték átmérője? mm 26—52 mm 52 52 mm 150 mm 20—50 mm 20—80 mm 13—52 26—52 — — Használnak-e a víz szállítására szivatytyúkat vagy csak a kút nyomása szállítja a vizet? Nem 0-6—3 LE (házaknál) Nem 4 LE Nem Nem Nem — — Nem — Vannak-e az egyes épületeknél nyomásfokozó szivattyúk és hány lóerősek? Igen, különböző, legtöbb szárnyszivattyú 1-5—5 6 LE Nincs Szárnyszivattyú* 0-5 LE Nincs Nincs — — A vízvezeték csak közkutakat táplál, Házicsatl. 1200 Valamennyi, 1 kivételével Van Van Csak házicsatlakozások vannak Csak házicsatlaközás 329 410 házicsatlakozás 225 + 38 házicsatlakozás 1 közkrtt 3 közkút vagy vannak házicsatlakozások is? Közkút 65 Van 1 Minden kútnál Csak közkút — és közkutak 1. 3 közkút 2. 1 közkút 1 közkrtt 3 közkút Vannak-e tároló (szolgálati) medencék? Több, 10—50 m' MÁV víztorony — Víztorony 50 m

3 Az egyes házaknál 1 m< 2 víztorony á 50 m

3 Nincs — — 5 m

3 Van-e térkép a vízvezetéki csőhálózatról? Van Van Van Van 1—2. van, 3. nincs Van Nincs Van — Mikor alakultak a kúttársaságok? 1895—1936 1897—1932 1905 1912 — 1930-ban egyesültek 1. 1908 2. 1928 1928 1913 Kb. mennyibe került egy tag részére a vízvezeték alapítási költsége? 300—400 P 300—400 P 1. 380 К 2. 350 К 3. 550 К 160 P Háború előtt 300 korona, most 235 P 300 P Az adatokat összegyűjtötte Zsuifa Kálmán kir. mérnök (Kultúrm. hiv.) Cseuz Béla mú'sz. tanácsos Sióréti József városi mérnök Takácsy főmérnök árm. társulat Kovács Lajos közs. mérnök Domokos Árpád főjegyző Dóczi Antal közs. mérnök Takács Béni kúttárs. elnök (újságcikkből) O. K. I. O. K. I. O. K. I. Megjegyzés Van olyan utca, amelyben 2—3 különböző kúttársaság csövei fekszenek egymás mellett Az egyes társaságok területei egybefonódnak A kutak negatív artézi kutak. A városnak kb 20.000 lakósa van artézi vízzel ellátva * A két vezeték közül az egyik a MÂV-é, a másik a városi strandfürdőé, amely azonazonban nem ivóvízellátási célt szolgái * A társaságok alapszabályai szerint más mint szárnyszivattyú nem alkalmazható Egy kút kb 20.000 P-be kerül Az első években a kutakban a talaj fölé 7 méterrel emelkedett a víz Csak közkutak, hogy a lakossághoz közelebb vigyék a jó artézi vizet 1930 okt. 12-én a 6 kúttársaság egy zárt vezetékű társasággá egyesült Évi kútfenntartási tagdíj 4*00 P A második 1928ban alakult kúttársaságnál kavicsszűrő 1934. évi adatok 1934. évi adatok 1933-ban évi 26.000 m> vízfogyasztás Csövek gyakran kilyukadnak A vízhiány nyáron katasztrofális