Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan

70 — szintén két vízműnél (Szolnok és Siófok) — szűrt és tisztított felszíni víz szolgáltatja. Ami a víz elosztását illeti, hazánk 57 városából és 3360 községéből központi vízvezetéke (vízműve) van 27 városnak, 21 községnek és üdülőtelepnek, kisebb, körzeti és egyes csoportokat ellátó vízvezetéke van kb. 6 városnak és 60 községnek és bányatelepnek (1. 1. ábra). A városi és 5 községi vízműre a már említett Jendrassik—Bolberitz-féle tanulmány tekinthető az első összefoglaló adatközlésnek. Adatai az 1930. évi állapotra vonatkoznak. A közleménynek minden példánya elfogyott és így újabb érdeklődők legfeljebb csak a könyvtárakban találhatják meg. Kár, hogy a közlemény összeállításánál nem érvényesült néhány olyan szempont, amely azokra a mérnökökre nézve, akik újabb vízművek tervezésével foglalkozni óhajtanak, nagyjelentőségű lett volna. Több község vízmüvének adatai még hiányzanak ebből az összeállításból, miután ezekről szerzőiknek a tanulmány összeállításának idején még tudomásuk nem volt. A kisebb, körzeti vízvezetékekkel eddig összefoglalóan — tudomásom szerint — még senki sem foglalkozott, hasonlóképen általában a községek és a vízművekkel nem rendelkező városok ivóvízellátásáról is csak szórványos közlemények láttak itt-ott napvilágot. Miután az ország ivóvízellátásának rendszeres adatgyűjtését és ezeknek az adatoknak a közzétételét a vízellátás fejlesztése szempontjából igen fontosnak tartom, az alábbiakban összeállítottam mindazokat az adatokat, amelyeket erre vonatkozóan részint vidéki útjaimon, részint a különböző folyóiratokból, de legnagyobb részben levelezés útján sikerült összegyüjtenem. Nem elég ugyanis fölismerni és elismerni azt, hogy hazánk az egészséges ivóvízellátás terén nagyon el van maradva a nyugati országok színvonalától, hanem ennek az állapotnak megszüntetésére tenni is kell valamit. A tervszerű fejlesztésnek első követelménye pedig a jelenlegi állapot adatainak összegyűjtése, mert csak ezek alapján indulhat meg egy — az egész országra kiterjedő — egységes ivóvízellátási programm irányelveinek és célkitűzéseinek kidolgozása. a) A városi vízmüvek. Az ivóvízellátás fejlesztése iránt pedig hazánkban —- ha jelenleg még szétszórtan is — elég élénk érdeklődés nyilvánul meg. Ennek bizonyságául veszem azt, hogy azok a közületek és szakemberek, akikhez az adatgyűjtés céljából én mint egyszerű és ismeretlen magánember fordultam, a legnagyobb részben készséggel összegyűjtötték és rendelkezésemre bocsátották a kért adatokat. Ez a tény is bizonyítja, hogy egységes és tervszerű vezetés esetén a magyar közegészségügyi mérnökök és az ezzel foglalkozó közigazgatási tisztviselők szívesen közreműködnének a közérdekű ivóvízellátás fejlesztése érdekében és ez a körülmény egy ilyenirányú mozgalomnak erős támasza és biztosítéka lenne. Annak a két városnak és néhány községnek az adatait, amelyeket ez alkalommal nem sikerült megkapnom, részben átvettem a Jendrassik-—Bolberitz-féle közleményből, részben kiegészítettem a csőhálózatra vonatkozólag időközben Holló István főmérnök által összegyűjtött adatokkal. Az 1. sz. táblázatban ezeknek a városoknak és községeknek adatai 1930. évszámmal vannak megjelölve, az 1935.