Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Tittes György: Törökország vízügyi munkálatai

499 a még oly hirtelenül lezúduló árhullám is, csaknem üres medert talál, mert a teljesen nyitott gát emésztőképssége 290 m

3 és így 1

У

2 óra alatt a tárolt víz kibuktatható. A gát középső része olyan kiképzésű, hogy jobboldali része a régi medret táplálja max. 40 m

3/sec. vízzel, baloldali része pedig a gát alatt kezdődő árvízlevezető csatornába juttat maximálisan 250 m

3'sec.-t. Ez az árvízlevezető csatorna a régi mederbe csak lent Belevi falu alatt köt be és így a kisvíznek és az árvíznek levezetése az egész síkságon keresztül külön-külön mederben történik. A csatorna, az általa elért medervonalmegrövidülés révén, tulajdonképen átvágásnak tekinthető, amely meggyorsítja — a jelen esetben különválasztott — árvizek lefolyását. A Kücsük-Menderesz völgye termékenységét az árvizek által hozott iszap lerakódásának köszöni. Eddig azonban az árvizek, lefolyás hiányában a síkság mélyebb részeit elmocsarasították és hasznos voltuk mellett, nagy károkat is okoztak. A mocsarak egyidejű lecsapolása által, a síkságot elárasztó — de most már szándékosan elterített és az árvízválasztó csatorna által csökkentett mennyiségű — árvizek a jövőben nem rekednek meg, hanem csak addig tartják elárasztva a térszínt, amíg a csatornákat közrefogó töltésekben levő zsilipeken át, le nem eresztik a vizet. Mind az egyes mocsarakat lecsapoló csatornák, mind az árvízlevezető csatorna mentén emelt töltések, a síkságot tagozatokra osztják és az egyes tagozatok külön-külön eláraszthatok lesznek. Az elárasztás az öntöző főcsatornákon át történik. A helyszínrajzon az öntöző csatornák nincsenek feltüntetve. Mint fentebb említettem, az árvízlevezető csatorna Belevi alatt torkollik a Kücsük-Menderesz régi medrébe. A régi medernek a csatorna beömlése fölötti részét 8200 méter hosszban mélyíteni kell, hogy a Dzsellat-gölüből jövő csatornát felvehesse, a beömlés alatt pedig egy a legnagyobb árvzeket is felvevő új mederbe terelik a folyót. Ez az új meder 19,650 m hosszú, fenékesése 40 cm/kilóméter és balfelől a Belevi-gölből jövő lecsapolócsatornát felvéve, a szeldzsuki híd után elhagyja a régi meder irányát és egyenesen az Eleman-gölbe (tó) vezet. Az elárasztásra fel nem használt és az árvízlevezetőcsatornán át gyorsan lefolyó, lebegő hordalékoktól még meg nem szabadult árvizek, itt szétterülve, feliszapolják ezt a mocsarat. Ennek az új medernek a tengerbe való tokolatától mért 5300 méteres legalsó szakasza a tervek szerint csak akkor készítendő majd el, ha az Elemangölünek feliszapolása már megtörtént. Az építést 1935 tavaszán kezdték meg, a földmunkák túlnyomó részét kotrók és markoló gépek végzik. Eddig (1937 végéig) a 14,350 m hosszú új meder, a Dzsellat-gölü lecsapoló csatornája és a 28 km hosszú árvízlevezetőcsatornából 18 km készült el. A régi meder mélyítése és bővítése, a lecsapoló és árvíz levezető csatornák torkolatai között, szintén befejeződött. A még hátralevő 10 km árvízlevezető csatorna, a Tire vidéki 5,800 m hosszú új meder, valamint az osztómű megépítése után 95,000 hektár, eddigi árterület válik rendszeresen művelhetővé. A téli trágyázó elárasztásokban részesítendő területeket nem számítva, 14,000 hektár öntözése van biztosítva. A munkálatok 1940 végen fejeződnek be, az eredetileg 3-5 millió török fontra előirányzott építési összeg, a felmerült pótmunkák révén 5-4 millióra emelkedett. A Brússza síkság ármentesítése és belvízrendezése. A vízimunkálatokról intézkedő, 1929. évi törvény külön kiemeli a Brussza síkságon végzendő munkák sürgős voltát. 32*