Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1936. évi fontosabb eredményei

469 A szállításban résztvevő uszályok nemzetiségét tekintve megállapíthatjuk, hogy a magyar uszályok a mult évinél nagyobb mértékben voltak foglalkoztatva, amennyiben az összes forgalomból az előző évi 40-8%-kal szemben 46-1%-kal részesedtek. Utánuk sorrendben a német lobogójú szállító hajókat megelőzve az osztrák uszályok következnek, melyeken az átrakott áruk 19-1 %-a (15-3%) került továbbításra. A német honosságú járóművek szerepe valamivel kisebb körre korlátozódott, amennyiben az eddigi 18-2%-os részesedésükkel szemben az áruk 14-2%-át szállították. 3. Nemzetközi víziforgalom. A víziforgalmi statisztika különböző ágai közül ez az adatgyűjtés kíván legnagyobb felkészültséget ahhoz, hogy a vizeinken nemzetközi viszonylatban közlekedő járóműveket, azok szállítmányait, egyszóval a forgalom körülményeit és helyzetét megismerhessük. Az évi eredmények összeállításával kapcsolatban még megemlítendőnek tartjuk, hogy az ehhez szükséges adatokat — mint már évek óta — a tárgyalt év folyamán is a szobi és mohácsi, illetőleg a szegedi Révkapitányságok szolgáltatták. A kedvező vízállási és időjárási viszonyok, valamint a mezőgazdaság kedvező terméseredményei következtében a folyók magyarországi szakaszán az V. sz. táblázatban a forgalom fellendüléséről számolhatunk be. Elsősorban a Dunáról szólva megállapíthat juk, hogy annak a magyar Duna-szakasz felfelé irányuló áruforgalma. 13-2%-kal, a lefelé szállított áruk mennyisége pdig 13-8%-kal haladta meg az előző évit. A nyugati országokba vezető szállításoknál a legnagyobb, 26-4%-os emelkedést a kilépő áruk mutatják. Ennek a meglehetősen magas arányszámnak a kialakulásában a nagyobb mennyiségben külföldre kerülő gabona- és szénszállítmányok, valamint a közelebbi megjelölés nélküli áruk játszottak jelentősebb szerepet. A belépő áruknál 11-6%-os növekedést találunk, ahol a forgalom növekedése az alsó Dunáról az elmúlt évinél 67-8%-kal nagyobb mennyiségben behozott nyersolaj-, benzin-, petróleum-termékek eredménye. Az átmenő forgalom, mely a hazai gazdasági viszonyoktól teljesen függetlenül bonyolódik le, az 1935. évivel szemben 12-0%-ot tevő nyereséget könyveibet el. A gyarapodás itt is a különféle olajszállítmányok (nyersolaj, benzin, petróleum) csoportjában volt található, melyek az előző évi 21-4%-kal meghaladó mennyiségben kerültek továbbításra. Az Alduna felé igyekvő áruk között szintén az ország területéről kilépő küldemények mennyisége érte el a legnagyobb, 30-0%-ra rugó szaporulatot. Az árunyereség itt csaknem teljes egészében a kivitelre kerülő gabona mennyiségének erős megduzzadásából eredt, mely ez alkalommal is vizén át igyekezett az olcsó szállítási lehetőséget, a tengert elérni. Továbbra is a lefelé irányuló forgalomnál maradva, a belépő áruk forgalmát 9-8%-os emelkedés jelzi. Az áruforgalomnak ebben az irányban szereplő árui között a forgalomnövekedés közelebbről nem jelölhető meg, mert annak okozója az erdőgazdaság egyéb termékei és az „egyéb" gyűjtőnév alá foglalt csoport megduzzadása volt. A Felsődunáról az ország területén átmenő forgalom 10-1%-kal volt nagyobb az előző évinél. A növekedési arányszám kialakulásában a közelebbről meg nem jelölt, valamint a vas és acél (nyers) áruknak volt jelentősebb része. Az 1936. évnek a viziút on át lebonyolódó szállításra gyakorolt kedvező hatása folytán a Tisza áruforgalma is feltűnően megnövekedett s 78-6%-kal multa