Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Szily József: Áramvonalazott Pitot-cső és a laboratóriumi vízsebességmérés

450. 2. ábra. A Darcyféle Pitot-cső vázlatos rajza. — Schematisches Bild des Darcyschen Pitot-Rohres. A V sebesség meghatározásához, tehát elégséges a h vízoszlop magasságának lemérése. Lássuk most már, hogy miként történik a gyakorlatban a Pitot-csővel a sebességmérés. A 2. ábrán vázlatosan tüntettük fel a mérőeszközt, melynek A csövét a továbbiakban dinamikus, В csövét st atikus csőnek fogjuk nevezni. Ezen elnevezések a csövek lendeltetését tükrözik vissza. Mérés alkalmával a berendezés úgy helyezendő a kívánt helyen a vízfolyásba, hogy a dinamikus cső alsó vízszintes része pontosan a sebesség irányába kerüljön. A h sebességmagasság beállta után megszívjuk a Pitot-cső d végét, minek következtében mindkét csőben fel fog emelkedni a vízszín, azonban úgy, hogy a vízoszlopok közötti magasságkülönbség megmarad A-nak. A cs csap elzárása után kényelmesen leolvasható a sebességre jellemző h érték. A sebesség a 2. egyenlet segélyével határozható meg

> V = jU tÍ2gh, ahol í

( a műszerre jellemző tényező, melynek értéke különböző sebességeknél beméréssel (tarázással) állapítandó meg. A gyakorlatban használt Pitot-csöveknél a két cső alsó vége egy fejrészbe van egyesítve, melynek Brabbe szerinti kialakítását a 3. ábra mutatja. A statikus nyomások felvételére a b nyílások szolgálnak. A 4/b. ábra a laboratóriumokban ma is használatos Prandtl-féle megoldást tünteti fel. Laboratóriumokban, de különösen modellkísérleteknél sok esetben már nehezen elhanyagolható hibát okozott a dinamikus és statikus nyílások közötti, aránylag nagy (l) távolság, melynek következtében e berendezések a sebességet és statikus nyomást más és más szelvényben mérik. Példaképen vizsgáljuk a 4/a. ábrán megadott esetet. Egy éles élű bukónál akarjuk a lebukó vízsugár sebességét helyenkint meghatározni. A dinamikus-cső vége az 1—1 szelvényben veszi fel a és p

1 erőhatásokat (lásd 4/b. ábrán), melynek következtében a dinamikus-csőben m

x-\-h magasra fog a víz emelkedni. A statikus nyílások viszont a 2—2 szelvénybe esnek, ahol a statikus nyomás p

2 a kisebb vízmélység következtében, s így a statikuscsőben a vízoszlopmagasság m

2 lesz. A sebesség megállapításánál a két vízoszlop magasságkülönbségét kell képeznünk, ami jelen esetben nem h-t, hanem annál nagyobb h' érté3. ábra. A Pitot-cső fejrészének Brabbe szerinti kialakítása. — Pitot-Rohr nach Brabbe.