Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

443. d t magán semmit sem változtat, hanem változtat a merevségi tényező kiszámításán, amely nem történik oly egyszerűen (IjL), mint állandó keresztmetszetű tartóknál, változtat az átviteli tényező számításán is, amely most szintén nem 0'5, hanem annak értékét ki kell számítani. Végül a változó keresztmetszet tekintetbe veendő a befogási nyomatékok számításánál is. Ha ezeket a nyomatékosztást megelőző adatokat kiszámítottuk, a számítás további menetén már nem vehető észre, hogy változó keresztmetszetű tartóelemekkel van dolgunk, hacsak azon nem, hogy a vízszintes gerenda egyik végéről a másikra átviendő nyomatékok szorzószáma nem a szokásos 0'5, hanem a külön számított. E példa számításánál, mivel ez hatásábra számítását bemutató példa, eme három tényező meghatározási módját nem ismertetjük külön. E három tényező különféle módon számítható. Cross kidolgozott egy számítási eljárást, az úgynevezett oszlop-analógia módszert, mely különösen alkalmas e három tényező számítására változó inercianyomatékok esetére. E módszert röviden a Függelékben ismertetjük, hol mostani példánk előbb említett három tényezőjének számítását is bemutatjuk. Példánkban с pont nyomatéki hatásábráját számítjuk. P = 1 t erő csak с—d közön mozog, ezért jelen fejezet elején ismertetett elvek alapján csakc, ill. d ponton kell felvennünk kerekszámú befogási nyomatékokat, azaz, mivel szerkezetünk szimmetrikus, elég csak az egyik ponton felvenni nyomatékot, mert ennek tükörképe adja azt az esetet, mikor a másik ponton vettük volna fel a nyomatékot. Tehát felveszünk с ponton -j-100 tm befogási nyomatékot és ezt a szokásos módon nyomatékosztással fokozatosan szétosztjuk,

ill.egyensúlyba hozzuk. Anyomatékosztást с pontnál kezdtük, mely az egyedüli, hol volt nem kiegyensúlyozott nyomaték. Különben eme adott esetben a nyomatékosztást csak с és d pontokban kellett végezni, mert a és b pontok merev befogások. Mivel e felvett terhelésünk aszimmetrikus, keretünk ennek hatása alatt oldalirányban ki fog lengeni. Az oldalirányú elmozdulásra való korrekciót Cross eredeti módszerével végezzük, ezért meghatározzuk az oszlopokban levő nyíróerőket, majd hattatunk d ponton egy vízszintes erőt és meghatározzuk az ez okozta nyomatékokat és a keret végső nyomatékait arányosan korrigáljuk a szokásos módon. Ezek után kiszámítjuk P erő különböző teherállásaira a befogási nyomatékokat . E befogási nyomatékok 20. ábrán táblázatosan vannak feltüntetve. Számításuk 19. ábra.