Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

390 Maros, Makó Tisza Szeged (1712 /от?) л Erre vagyunk tekintettel, amikor a mérési pontok felrakásánál különbséget teszünk áradó, apadó és tetőző vízállásnál mért vízmennyiségek között. Egyet azonban nem szabad elfelejteni : amíg a Tiszán és a hozzá hasonló kisesésű vízfolyásokon az esés megváltozása komolyan érezteti hatását, addig a közepes és nagyesésű folyókon ez a befolyás a mérési hibahatáron belül esik ! Igazolásul tegyük fel, hogy az áradó és apadó víz esése között d J =0*00001 a különbség. Ennek megfelelően az esés határértékei a Tiszán 0-00002 és 0-00003 a Dunán 0-00008 és 0-00009 a Rábán 0*00050 és 0-00051 volnának. Az áradásnál és apadásnál mért vízmennyiségek aránya pedig а С hézy-képlettel számított értékekből a 3 folyón rendre : / Tz

= = p2

3> = 1-06 és IIT02 = 1-01 Ezek a számok bizonyítják, hogy kilométerenkint 10 cm-t meghaladó esésnél az áradás és apadás nincs számbavehetö befolyással a vízhozamra. Leszívás és visszaduzzasztás. A vízszín duzzasztása és leszívása folyótorkolatok közelében jelentkezik. Itt az esésen kívül az átfolyási szelvény nagysága is módosul. A vízhozam tehát nemcsak a helyi vízállásnak függvénye, hanem a torkolat körüli vízszín magasságával és a visszaduzzasztás által erősen befolyásolt eséssel is változik. Ezért a mérési eredményeket ábrázoló pontok közé nem is lehet görbét szerkeszteni. Ha kisesésű vízfolyásoknál már az áradó és apadó vízszín esése közötti különbség figyelembevétele indokolttá teheti, hogy a vízhozamot a helyi és a szomszédos vízmércén ugyanakkor ész

j lelt vízállások függvényében görbesereggel ábrázoljuk, méginkább megTisza, Mindszent (2164 km) 9. ábra. A befogadó folyó visszaduzzasztása. (A kis nyilak, tetőzést jelölnek.) 1b 20 25 30 5 10 15 20 Szeptember | Októbe

r 19 3 7 Tisza, Algyő (1905 km) * П, Tisza Ti te! (KHkmL Duna, Újvidék