Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

384 1. TÁBLÁZAT. Duna, Budapest. Az 1910—34. évi jellemző vízállások. Hónap Jan. Febr. Márc. Apr. Máj. Jún. Jul. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Év KV 1—76 1 —62 (!37,)s — 22 |—

76 Kelte 1933 1933 1927 1. 30 II. 1 XII. 26 KV 24 30 29 82 109 77 114 75 54 20 24 : 6 :

3 6 Kelte 1925 1925 1930 1933 1933 1934 1934 1911 1911 1921 1920 1921 I. 30 11. 1 III. 1 IV. 2 V. 1 VI. 15 VII. VIII. IX. X. XI. XII. 3 1933 1934 16 25 18 27 29 1.9 V. 31 KKV 122 115 162 198 240 238 226 200 154 116 114 92 55

4 KOV 223 210 236 270 318 308 302 269 232 179 171 167 240 KNV 340 334 338 359 400 390 400 373 342 267 248 260 521 NV 656 684 570 568 618 637 634 621 648 464 522 460 684 Kelte 1920 1923 1914 1924 1924 1926 1926 1926 1920 1922 1930 1915 I. 22 II. 10 III. 13 IV. 3 V. 14 VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 26 2 7 15 11 9 15 NV M

2 (|545 - «) — Megjegyzések : 1 A folytonos vonalkeret álló, a szaggatottan rajzolt zajló jeget jelöl. 2 A jégnélküli kisvíznél magasabb, ill. a jégnélkiili nagyvíznél alacsonyabb jeges szélsőségeknek nincs gyakorlati jelentősége, ezért szerepelnek zárójelben. 3 A jég szerepe oly kicsi volt, hogy jégnélkiili kisvíznek tekinthetjük. 4 Az egyes hónapok KKV-értékei és az évi KKV között nincsen kapcsolat ; a jelen példában mindegyik szám 25 év azonos hónapjainak ill. 25 évnek legalacsonyabb vízállásaibcí van számítva. Hasonló a helyzet a KNV esetében is. A sorok legmagasabb számértéke vastagon, legalacsonyabb száma dűlt betűvel van szedve. A menet feltüntetésére természetesen nemcsak az egyes hónapok jellemző értékei alkalmasak. Folytonosan változó elemeknél a hónap tulajdonképen önkényesen választott időszak, amelynek jogosultságát csak gyakorlati okok indokolják. Az észlelők havonkint összegyűjtve küldik be az adatfeldolgozást végző központba az észlelési íveket és így önként kínálkozik a havonkinti csoportosítás. De a meteorológiában szokásos az ötnaponkinti csoportok közepeinek képzése (pentádérték) és ha igazán hű tükrét akarjuk kapni az évi menetnek, minden egyes nap jellemző értékeit is kiszámíthatjuk. (7. ábra.) Az évi menethez hasonlóan meghatározhatjuk valamely víztani elem napi menetét is, ha például óránkinti észlelések vagy rajzoló műszerek folytonos feljegyzései állanak rendelkezésünkre. Szabályos napi menete van például a jégárakból táplálkozó magashegységi vízfolyások vízjárásának, amely a hőmérséklet napi menetét követi. Éppígy kereshetünk jellegzetes vonásokat valamely víztani elemnek az évek hosszú során át mutatkozó változásaiban. Erre a célra évek, félévek vagy évszakok, esetleg ötéves csoportok (lustrumok) jellemző értékeit foglaljuk össze. Az ilyen tanulmányok a jelenségek szakaszosságáliak vizsgálata körébe vágnak. A menetet a középértékek vonalával magában is feltüntethetjük. Tökéletesebb lesz azonban a kép, ha ezt a szélsőségek vonalai kísérik. Az alsó és felső