Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

381. Az 5. ábra a fenti táblázat adatainak felhasználásával készült. Látjuk, he ;y a kiegyenlített vízjárású Al-Dunán, ahol — sziklamederről lévén szó, — mederváltozások nem befolyásolják a vízlefolyást, már 20—25 év adatai alapján elég megbízhatóan meghatározható az évi középvízállás ; 2—3 cm-re pontos értéket azonban csak 30 éves, vagy annál hosszabb sorból kapunk. cm % 320-1 100 5. ábra. A középérték pontosságának összefüggése az észlelési sorozat hosszával. A fenti módszer csak ellenőrzésre szolgál. Látni fogjuk később, hogy bizonyos feltételek kielégítése esetén a valószínűségszámítás módot ad a megkívánt pontosság eléréséhez szükséges adatsorozat hosszának előzetes meghatározására is. Természetesen ez a vizsgált víztani elem változékonyságától és attól függ, hogy milyen hosszú időszakra (év, hó, nap) vonatkozó középértéket kívánunk számítani. (Az évi csapadék például sokkal tágabb határok közt változik, mint a hőmérséklet. A havi közép ingadozása erősebb, mint az évi középé és i. t.) Itt egyelőre csak arra kívántam a figyelmet felhívni, hogy összehasonlító számításoknál a középérték nem csalhatatlan eszköz és mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le segítségével, mindig célszerű megbízhatóságáról meggyőződni. 5. Szélsőséges értékek. Maguk az egyes adatok igen különböző módon csoportosulhatnak a középérték körül. Az alábbi két sor középértéke például egyformán 100. 98, 99, 100, 100, 100, 101, 102 —100, 0, 50, 100, 150, 200, 300 Kézenfekvő gondolat tehát, hogy a középértéken kívül valamiképen a sorozat tagjainak szóródását is jellemezzük. Legegyszerűbb a szélső értékek megadása. a) „Abszolút" szélsőségek. Vízállásadatok esetében a vizsgálat idejéig észlelt legnagyobb és legkisebb vízmérceleolvasást szoktuk megadni. (Jeleik LNV és LKV.) Természetesen félreértésre adna alkalmat, ha „az eddig észlelt legnagyobb és legkisebb" vízállást