Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

379 észlelések hiányában a krisztinavárosi vízműnél felállított műszer eredményeivel történt összehasonlítás útján volt megállapítható. A számítás a két utóbbi állomás 1901—09. évi, továbbá a Kitaibel Pál-utcai és krisztinavárosi-vízművi állomások 1912—16. évi havi közepeinek felhasználásával történt. A két eltérés-sorozat összegeképpen kapjuk, hogy a főutcái és Kitaibel Pál-utcai hőmérsékleti adatok átlagos különbsége a következő : Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Javítás 0-53 0-27 0-13 -0-21 —0 15 -0-09 0 02 0-00 0-28 0-33 0-42 0-48 0 17 C°. A főutcái és az 1892—1900. évi lovas-utcai elhelyezés között az 1900. évi párhuzamos észlelések és más állomásokkal való összehasonlítás alapján hasonló kapcsolat volt megállapítható. Most már meghatározhatták azokat az értékeket, amelyekkel a régi, lovasúti, adatokat kell megjavítani, hogy a maiakkal összehasonlítható értékek származzanak : Hónap I. II. HI. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Javítás 0-47 0-53 0-57 0-81 0-75 0-09 0-58 0-70 0-42 0-47 0-38 0-42 0-57 C°. Az összehasonlító számításokat így folytatva lehetségessé vált Budapest 60 éves (1871—1930) napi hőmérsékleti közepeinek és 100 éves havi közepeinek (1826—1925) meghatározása

5, noha a hőmérő elhelyezése ezalatt az idő alatt ötször változott. A javítások nélkül számított középértékek teljesen hamis képet adtak volna. b) Az adatsorozat hossza. Amíg egyrészről az adatok egyneműségének feltétele gyakran lehetetlenné teszi a középértékszámításnál régebbi adatok felhasználását, addig másrészről az egynemű adatok minél hosszabb sorára van szükségünk ahhoz, hogy a nyert közé-pérték valóban jellemző szám legyen. Az adatsor hosszának a középértékre való befolyását az 1724-ig visszanyúló páduai csapadékmegfigyelésekkel igazolhatjuk.

6 Az 1725-től 1934-ig terjedő 210 év adataiból alkotott egymásután következő 1, 5, 10, 20, 30, 50 és 100 éves sorozatok számtani közepei a következő határok között ingadoznak : A sorozatok száma és hossza Legkisebb Legnagyobb Értékingadozás A sorozatok száma és hossza középérték, mm mm a 210 éves közép %-ában 210, egyéves 42, ötéves 21, tízéves 10, húszéves 7, harmincéves 4, ötvenéves 2, százéves 429-6 655-5 682-4 713-6 747-9 817-6 830-4 1561-4 1177-5 1075-2 1033-8 986-7 922-5 876-1 1131-8 522-0 392-8 320-2 238-8 104-9 45-7 132 61 46 37 28 ] 2-2 5-3 Kétszáztízéves közép 856-5 6 Réthly Antal dr.: Budapest hőmérsékletének 60 éves napi középértékei. Az Időjárás. 1932. évi 1 — 2. füzet, 2—12. old. és Bacsó Nándor: Buda százéves hőmérsékleti közepei. Természettudományi Közlöny, Pótfüzet, 1932. okt.—

dee. 6 Crestani—Ramponi—Venturelli: Le precipitazioni atmosferiche a Padova. Magistrato Alle Acque, ITfficio Idrografico, Pubblicazione N. 137. Roma, 1935. — XIII.