Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve
359 nak a fölszámolása. 1 Az egyezmény kimondja, hogy a víziművek fenntartása azt a társulatrészt terheli, amelynek területén a mű fekszik. A két állam között az egyezmény rendelkezéseiből fölmerülő kérdések elintézésére mindegyik állam egy műszaki szakértőt fog kijelölni, akik egymással közvetlenül leveleznek és ha kell, a szükséges intézkedéseket a helyszínén teszik majd meg. (Magyar-román vegyes műszaki bizottság.) Az egyezmény III. fejezet-éhen foglalt zárórendelkezések kimondják, hogy az egyezmény 5 évenkint felülvizsgálható és módosítható. Ha azonban 6 hónapon belül az egyezmény módosítására javaslat a kormányok részéről nem érkezik be, akkor az egyezmény további 5 évre érvényben marad. 2. A Magyarország és Ausztria közötti határvidék vízügyeit szabályozó jogi jegyzőkönyv. Az 1927. március 11-én kötött és az 1970/1928. M. E. rendelettel közzétett jogi jegyzőkönyv 3 részből áll. (Budapesti Közlöny 1928. május 10.) Az I. rész-ben az államok kötelezik magukat, hogy elsősorban nem hajtanak végre oly munkákat saját területükön, amelyek a másik állam területén levő vizek régime-jét befolyásolhatnák, másodsorban jó állapotban tartják fönn a meglevő víziműveket, harmadsorban pedig oly munkák kivitele előtt, melyek a szomszéd állam területén levő vizek régime-jét befolyásolják, egyezséget kötnek. А II. rész a Rábaszabályozó társulat fölszámolásáról intézkedik. A III. rész kimondja, hogy az egyezmény az életbelépésétől számított 5 év múlva fölülvizsgálható. Ha azonban erre kérelem egyik fél részéről sem merül föl, úgy az egyezmény önműködőlég további 5 évre hosszabbodik meg. Az egyezmény függeléke a társulati adósságok visszafizetéséről intézkedik. 3. Magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény. Mivel ennek az egyezménytervezetnek a jóváhagyása teljesen bizonytalan, nem ismertetjük, csak megemlítjük, hogy ily általános egyezmény kötését célzó tárgyalások már az 1924. évben voltak, amelyeknek eredményeként létrejött egyezménytervezetet azonban a jugoszláv kormány —- előttünk ismeretlen okoknál fogva — nem hagyta jóvá. Később 1932-ben újabb tárgyalások indultak meg, amikor is az államok megbízottai új egyezménytervezetet szövegeztek. Az egyezménytervezetet a kormányok még nem hagyták jóvá. Az egyezmény jóváhagyását az a körülmény gátolja, hogy magyar részről az egyezményhez záró jegyzőkönyvet óhajtunk csatolni, amely kimondja, hogy az egyezmény rendelkezései nem vonatkoznak Ferenc-csatorna ügyeire. C) A határmegállapításból származó egyezmények. 1. A magyar-csehszlovák határ megállapítása következtében felmerült kérdések rendezésére kötött egyezmény. Az egyezmény (határ-statutum) — amelyet 1928. november 14-én írtak alá és amelynek végrehajtása nálunk csak közigazgatási úton rendeltetett el — mint 1 A társulatok fölszámolása azóta megtörtént.
