Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

353 köteles az érdekelt állammal való megegyezés útján —, de anélkül, hogy a költségekben részesednie kellene — a munkálatok foganatosítását, valamint az említett intézkedések elfogadását előmozdítani." A vízügyi műszaki szolgálat működésének, úgymint a meteorológiai, a hidrométriai és árvízjelző szolgálat működésének biztosítása céljából mindegyik állam tartozik megtenni a kellő intézkedéseket. A szomszéd államok illetékes szolgálatai részére szükséges megfigyelési adatoknak összegyűjtésére és közzétételére a Bizottság szintén szabályzatot fog kidolgozni (10. cikk). A Bizottság csak akkor határozatképes, ha az Elnökön kívül legalább négy tagja jelen van. Ha az egyhangúságot a Bizottság nem kívánja meg, akkor a határozatokat szótöbbséggel hozzák. „Ha szavazattöbbséggel elfogadott határozat valamely államra, melynek kiküldöttje a kisebbséggél szavazott, kötelezettséget ró a területén valamely intézkedés végrehajtására, ez a határozat csak az illető állam hozzájárulása után léphet életbe annak területén, anélkül, hogy ez a rendelkezés megakadályozhatná az államok között felmerülhető vitás ügy érdemben való megvizsgálását." (11. cikk.) A Bizottság évenkint egyszer ül össze, rendkívüli esetben azonban bármikor összehívható. A szabályzat többi intézkedései a tárgyalások menetére vonatkozván, azokat nem ismertetjük. Röviden ki kell térnünk ellenben a CRED-nek a vízállás és árvízjelzésre vonatkozó „Általános Szabályzat"-ára (

Règles Générales), amelynek megalkotását az előbbiekben említett 10. cikk rendeli el. E szabályzat előírja, hogy az egyes államok mely vízjelző állomásaiknak adatait közlik egymással, naponként , avagy csak az árvíz bizonyos magasságánál, továbbá, hogy az ezekre vonatkozó táviratok mily címekre adandók fel. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért két térképen (1. és 2. ábrák)

1 tüntettük fel azokat vízjelző állomásokat, amelyekről és amelyekre Magyarország táviratot ad. Az 1. sz. térkép a Magyarországról adott távirati közléseket mutatja, éspedig a vastagon kihúzott, nyíllal ellátott vonalak a naponkinti vízállás-táviratokat, míg a szakadozott vonalak a rendkívüli táviratokat jelentik. Az állomások neveinél feltüntetett számok azt a vízállást mutatják, amelyeknél a rendkívüli táviratok küldése kezdődik. Megjegyzendő, hogy magyar részről a jelzéseket Budapest gyűjti egybe és adja tovább összesített táviratban a szomszéd államoknak. A 2. sz. térképen a Magyarországra érkező távirati közléseket tüntettük föl. A jelzések értelme ugyanaz mint az 1. sz. térképnél, azzal a különbséggel, hogy a jobb áttekinthetőség kedvéért a nyilakat elhagytuk. Megjegyzendő, hogy ezen a térképen már nemcsak a CRED szabályzat alapján érkező vízállási táviratok vannak feltüntetve, hanem azok is, amelyeket Magyarország a hajózás tájékoztatása céljából a CID rendelkezései alapján kap. IV. ÁLLAMKÖZTI EGYEZMÉNYEK. Az eddig elmondottakból látjuk, hogy a trianoni diktátum általános vízügyi rendelkezései részletezést nyertek egyrészt a CID szövegezte Duna-egyezményben, másrészt pedig a CRED „Szabályzat"-ában. 1 A térképeket a m. kir. Vízrajzi Intézet készítette, melyekért köszönetét a szerző itt fejezi ki. Vízügyi Közlemények. 23