Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Szilágyi Gyula: Városi csatornák méretezése

335 19-7 15-2 10-6 5-3 120 150 180 240 0-00833 0-00666 0-00556 0-00417 a + a + a+ « + 19-7 ß15-2 ß10-6 ß5-3 ß-0-00833 .0 -0-00666 = 0 -0-00556 = 0 -0-00417 = 0 Összeg 4«+ 50-8 ^—0-02472 ^0 (II) Középérték a+ 12-7 /3—0-00618 = 0 (I)-(II) + 26-5 ß—0-00645 = 0 1 0-00645 ß = - = = 0-000243 1 а 26-5 4115 ß 0-000243 а = 0-01263 — 39-2 X 0-000243 = 0-0031 b = а . а = 4115 xO-0031 =12-75 Az egyéves gyakoriságú hevességi görbe egyenlete : . ,_ 4115 4 ~ t + 12-75 A fenti egyenletekből kiszámított értékpárokat a 3. sz. táblázatban foglaljuk össze, ahol t percet, i l/sec/ha-t jelent. 3. SZ. TÁBL4ZAT. t 4 4 4 ho h 5 276 391 464 694 232 10 181 254 299 417 181 20 118 165 193 252 126 40 77 108 125 152 78 60 61 84 97 113 57 90 47 65 75 84 40 120 40 54 63 68 31 150 35 47 55 58 25 Ezeknek az értékpároknak megfelelő pontokat az 1. sz. ábrában láthatjuk. Ha az egyéves gyakoriságú intenzitásokra a kétféle képlettel nyert értékeket összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a például vett csapadékviszonyokhoz az exponenciális egyenlet jobban simul, míg az utóbb számított egyenlet (i

x'), különösen hosszabb időtartamokra, alacsony hevességeket ad. így tehát különböző évekre terjedő gyakoriságú hevességi görbéket vagyunk képesek előállítani s ezek között a víztelenítendő ingatlanok értéke vagy egyéb szempont alapján válogathatunk aszerint, bogy milyen biztonsággal akarunk tervezni. Lefolyási tényező. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a racionális számítási mód szerint megállapított esőhevességekkel számolva késleltetési tényezőt nem kell figyelembe vennünk, mert bármelyik vizsgált csatornaszelvény számára a mértékadó vízmennyiséget a felette levő egész vízgyűjtőterület szállítja, azonban a lefolyási időtől függően más és más esőhevességgel kell számolnunk.