Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők

320 A füredi kikötőben a két hónapig tartó fürdőidény alatt 60—70,000 utas fordul meg s számolnunk kell azzal, hogy ez az utaslétszám még tovább emelkedik. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy a mostani fahídon előálló veszélyes tolongás a jövőben a legsűrűbb forgalom idején se álljon elő. Számoltunk azzal is, hogy a kikötő délutánonként kedves séta és pihenő helye lesz a füredi fürdőközönségnek. Ezért az egy magyar holdat kitevő kikötőszigeten kívül a part mellett még egy másik nagy terjedelmű várókertet, ú. n. rózsaligetet terveztünk. A rózsaligetet a Balaton medréből hódítottuk el úgy, hogy a tervezett félszigetet faszádfallal és kőhányással vettük körül, s a kikötő mélyítésére amúgyis szükséges kotrásból kikerülő iszappal töltöttük meg. Kellő ülepedés után tetszetős külsejű, jégnyomásnak ellentálló alacsony partfallal fogjuk a félszigetet a víz felől megvédeni. A rózsaliget Balaton felé néző oldalán lesz az evezőscsónakok kikötője. A rózsaligetet és a kikötőhöz vezető utat, amely gépkocsi várakozó hellyé szélesedik ki — a kikötő szigettel a bejárati 100 m hosszú móló köti össze. Maga a móló kőhányásból készül s megfelelő ülepedés után útburkolat kerül rá. A móló belső oldalára kerül a kisjármű kikötő, külső, Tihany felőli oldalára a kisebb merülésű vitorlások kikötője. Mind a két kikötőhely merőleges partfala úgy fog készülni, hogy a móló víz alatt abban hagyott kőhányására kőbeton tömböket helyeznek el. A mólónak a várakozópark felé eső végén vasbetonhíd van közbeiktatva, hogy a kikötőbe nyugatról érkező evezőscsónakok a hajóforgalom zavarása nélkül juthassanak el a kikötő helyükre. A híd kéttámaszú és vasbetonpilótákon nyugszik. Szabad nyílása 8'0 m, teljes hossza a kétoldali konzollal 15'0 m, szélessége 5"0 m. a hídon csak gyalogosok, s kézi kocsik járhatnak. A kikötősziget három oldala a személyszállító gőzösök és motorosok kikötésére fog szolgálni, a nyugati oldala pedig a mély járatú vitorlások helye lesz. A partfalak szerkezetének megállapításánál az volt a főelv, hogy a kikötő kotrásából származó iszap megtámasztására alkalmas, lehetőleg olcsón előállítható vasbetonkeretet lehessen alkalmazni. Az igen mélyen fekvő jó teherbíró talaj s a 4—5 m vastag iszapréteg vasbetoncölöpök alkalmazását tették szükségessé. A vas­betoncölöpök hosszát próbacölöpözés útján határoztuk meg. A próbacölöpözés eredménye alapján 10 m hosszú, 25/25 cm keresztmetszetű vasbetoncölöpöket kellett tervezni és alkalmazni. Az iszaptámasztó határfal 4-0 m széles, a vízfelőli oldala a fenti méretű vas­betoncölöpökre épített vasbeton mellgerendára támaszkodó s vasbeton fejgerendába foglalt vasbeton pallókból áll. Belső oldala szintén vasbetoncölöpökre épített mellgerendával készül, azonban itt már csak faszádfalat terveztünk, mert ennek a falnak csak az iszap megszilárdulá­sáig van szerepe. A külső és belső fal össze van horgonyozva és a kettő közötti rész kővel van kitöltve. A déli fal 1937 őszén terv szerint élkészült s az iszap ellen­nyomása nélkül, tehát igen kedvezőtlen körülmények mellett, a mai napig semmi elváltozást vagy elmozdulást nem észleltünk. A leírt módon előállítandó kikötőszigeten épül a hajóállomási épület, amely jegykiadóhelyiségből, raktár-ruhatárból, fedett várócsarnokból, újság- és dohány­elárusítóhelyből és megfelelő számú W. C.-ből fog állni. A kikötő szigetcsúcsában lesz elhelyezve a jelzővilágítás árboca és a viharjelző készülék. A sziget parkírozása olyan lesz, hogy a kilátást semmiképen se zavarja.

Next

/
Thumbnails
Contents