Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők

317 Balatonfüred kikötője. Füred a Balatonnak Siófok után a legforgalmasabb kikötője. Dacára annak, hogy fürdőkultúrája a legrégibb a Balatonon, kikötőjéül mégis csak egy kezdetleges fahíd szolgál. Ezért a legelsők között volt tervbe véve az állandó jellegű kikötő megépítése, azonban a szerencsétlenül alakuló pénzügyi viszonyok miatt az építkezés a mult évig elmaradt. A Felügyelőség már a háború előtt elkészítette a kikötő tervét. Ezek szerint az alsóőrsihez hasonló, teherkikötővel és rakodóval egyesített személykikötő a jelenlegi hajóépítő műhelytől Tihany felé eső területen épült volna meg. A világháború kitörése miatt az építkezés meg sem kezdődött, háború után pedig a területkérdés és a kikötő elhelyezésének kérdése felett megindult vita, de főképen ismét a pénzhiány miatt nem lehetett az építkezési munkálatokat megkezdeni. A régi fakikötő az utóbbi években erősen megnövekedett forgalomra elégtelennek bizonyult, ezért új kikötő megépítéséről kellett gondoskodnunk. A földmívelésügyi kormány a kikötő építésére 200,000 pengőt engedélyezett. 30,000 pengőt pedig természetbeni hozzájárulásként az érdekeltek, elsősorban a Pannonhalmi Szt Benedek Rend ajánlott fel. Ugyancsak a Szt. Benedek Rend ajándékozta a kikötő részére szükséges területet is és ezzel lehetővé tette, hogy az építkezés már 1937 őszén meginduljon. Az építkezés céljaira tervszerint rendelkezésre bocsátandó pénzösszegnek kiutalása esetén 1939 őszére elkészül a kikötő. 1939 tavaszán azonban már egy részét a forgalomnak át lehet adni. A kikötő terveit a forgalmas nagy fürdőhely igényeihez méretezve és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva készítettük el. A tervezésnél különösen az uralkodó szélirányokra voltunk figyelemmel és arra törekedtünk, hogy a füredi parti sétány forgalmi szempontból megállapított szűk volta a kikötői életet ne zavarja. Főként ezért terveztünk egy magyar hold nagyságú mesterséges szigetet a Balatonba benyúló móló végén, amelynek alapja és hozzájáró mólója úgy van kiképezve, hogy széltől védett vízterületet biztosít. Csendes időben az átmenő személyhajó forgalom nem veszít időt a kikötőbe való be- és kihajózással, mert szép időben a kikötő külső, Balaton felé eső részén kötnek ki a hajók, ahol egyidőben három személyhajó is elfér. Viharos időben a sziget szárazföld felőli partján csendes vízben bonyolítható le a hajóforgalom. A sziget alaprajzi elhelyezésénél lényeges és döntő szerepet játszott az uralkodó szélirány. A Balaton füredi partja az északi széltől teljesen védett s így költségkímélés és helyszűke miatt nem zárt kikötőmedencét, hanem ,,L" alakú mólót, illetőleg kikötőszigetet terveztünk. Hogy széltől védett, hullámmentes vízfelületet kapjunk, igen fontos volt annak eldöntése, hogy az „L" nyitott oldala melyik irányba forduljon. Ebből a szempontból megvizsgáltuk a füredi, alsóőrsi és tihanyi szélmérési adatokat s azt az eredményt kaptuk, hogy a hajózás szempontjából fontos nyári idényben a négyes erősséget meghaladó délnyugati szél hatszor olyan gyakran fordul elő, mint az ugyanilyen erősségű keleti szél. így a kikötő szigetszerű fejét úgy helyeztük el. hogy az a nyugati, délnyugati és déli szelek ellen teljes védelmet nyújtson. Számbavehető északi szél a balatonfüredi kikötőben — mint már említettük — nincs. Meg kell jegyezni, hogy a ritkán előforduló délkeleti és keleti szél ellen is elegendő védett vízterülete lesz a kikötőnek.