Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők

293 amely szerint 1000 ember 8 napi munkáját a hirtelen feltámadt vihar egy nap alatt betemette. A sikertelen kísérletek után két oldalt faszádfalat vertek le, hogy a medert kimélyíthessék s kőhányásból mólót készítettek s ezzel létre jött az első téli kikötő. (Az egykori szádfal a Balatoni Yacht Club előtt alacsony vízállásnál még most is látható.) 1863—64-ben a mostani Balatoni Hajózási Rt. műhelye és a halászkikötő közti területen (lásd 3. ábra) a cs. és kir. szab. Délivasút költségén fából készült az első kikötőpartfal. A Felügyelőség felállítása után fokozatosan épült ki kaáli Nagy Dezső tervei szerint a jelenlegi kikötő. A tervben a Sió hajózhatóvá tételével kapcsolatos s a jövőben létesítendő építmények, úgymint a torkolati hajózózsilip, egy vízleeresztőzsilip és vizierőmű, raktárak és rakodók helyei bölcs előrelátással meg vannak állapítva. A kincstár által kikötő céljaira kisajátított száraz terület (a siófoki oldalon 1 kat. hold, 808 öl, a balatonújhelyi oldalon 19 kat hold, 81 öl) a tervezett torkolati művek elhelyezésére elegendő. A siófoki kikötő három részből áll, a külső nyári vagy vitorláskikötőből, a belső téli kikötőből, amely a kisebb vitorlások és motorosok tartózkodási helye s végül a Siófolyás mentén a kis járműkikötő és gőzöskikötőből s ennek folytatásában a halászkikötő és a révkapitányság kikötő helyéből. A nyári vagy vitorláskikötő 340.000 P költséggel 1929—30-ban épült. Vízterülete az ún. sportszigetet övezi, ahol jelenleg a MAC, BYC, SITÓ és a leventék klubházai vannak. Nyugati nyúlványa teherkikötőül és rakodóul szolgál. Ez lesz a Sió-csatorna kiágazó helye s a mai műhely előtti száraz területre kerül a torkolati hajózózsilip. A sportszigetre vezető törvényhatósági út és a jelenlegi kikötő közti területen talál majd elhelyezést a hajójavító dokk, az átrakodó tárház, a szerszámhajók kikötője és idevezet az átrakodó vasúti vágány is. A mai gőzöskikötő alatt épül majd a turbinatelep, amely a Sió kitorkolásánál előálló mintegy 3'0 m-nyi vízlépcső vízerejét fogja villamosenergia termelésére kihasználni. A kikötő középső medencéje a téli kikötőmedence ; vízterülete 9000 m

2. Siófokot a természet is téli kikötőnek szánta, mert ha a Sió zsilipjén vízeresztés van, a kikötőnek azt a részét amelyiken a víz átfolyik, még a legnagyobb hidegben sem borítja jég. Ennek az a magyarázata, hogy a Balaton jégpáncélja alól kifolyó -f 4°-os fenékvíz a móló végétől a zsilipig folyva nem hűl le 0° alá, tehát a kikötőnek az a része, ahol a víz átfolyik még 20°-os hidegben sem fagy be. A téli kikötő nyugati oldalán van a gőzöskihúzóhely, ahol a Balatonon járó legnagyobb hajókat is a szárazra lehet emelni és javítani. Természetesen erről a munkáról a nyaraló közönség nem igen vesz tudomást, mert ezen a helyen csak a fürdőidény előtt májusig s utána szeptembertől kezdve vagyis a hajózási szünetben folyik a szorgos, de bizony elég zajos és piszkot okozó hajójavítás és festés munkája. A téli medencében az erre a célra épült kis famóló s a körülhúzódó kikötésre alkalmas partfalak mellett helyezkednek el a kisebb vitorlások, motorosok, evezős csónakok és a medence partján lévő hajójavítóműhely munkáit váró hajók. Ebben a medencében fog esetleg felépülni a modern versenyuszoda, amelynek tervei úgy készültek, hogy mólója a kikötőben már elhelyezkedni alig tudó vitor-