Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Szlovák Iván: Szeged város árvédelmi helyzete és a várható árvíz

263 már veszélyes körülmények között —• 102 cm-rel, Makón 97 cm-rel, Deszken pedig 70 cm-rel lépte túl a Maros. Ezzel különben megdőlt az az elv, bogy a folyók beágyazódása következtében az árvíz szintje csökkent volna. (Többízben hivatkoztam a szegedi állami vízmércére, ezért szükségesnek vélem közelebbi adatait is közölni. A vízmérce a vasúti híd jobbpartfelőli meder pillérjén van elhelyezve, „0" pontjának magassága az Adria felett 74-47 m (V. О.), 1833 óta észlelik, a Tisza torkolatától 169-5 km-re van, melyhez a hozzátartozó vízgyüjtő-terület 138.579 km

2. Ugyanitt a meder szélessége 350 m, a vízhozam 9 23 m-es vízállásnál, részletező méréssel mérve, mp-ként 3994 m

3 volt.) Már azért is, mert az árvízszín a Tiszán állandóan emelkedik, kell, hogy az árvédelemnek kellő fontosság tulajdoníttassék. A külföldi példák közül csupán a Mississippi völgyében folyó év január havában levonult katasztrofális árvizet óhajtom megemlíteni, melynek rendkívüli méreteire abból is lehet következtetni, hogy védelem céljából az Egyesült Államok csaknem egész motoros haderejét mozgósítani kellett, az azonnali árvízsegélyre pedig 100 millió dolláit szavaztak meg. Közel egymillió ember lett földönfutóvá, a halálos áldozatok száma is csaknem elérte az ezret, az anyagi kár pedig felbecsülhetetlen. Megemlítendő, hogy ott az eddigi védtöltés és árvíztároló rendszer nem vált be, ezért a védelemre részletesen kidolgozandó újabb tervezet alapján állítólag 500 milliárd dollárt fognak fordítani. Lehetetlen, hogy a borzalmas katasztrófa figyelmeztetőül ne szolgáljon máshol is és hogy fokozottabb védelmi előintézkedésekre ne ösztökélje a folyókmenti területek lakosait. Jelenleg az a helyzet, hogy Szeged város az ármentesítési költségekre évente kereken 20 ezer pengőt fordít és pedig a körtöltés fenntartására kereken 4000 P-t áldoz, a Szegedi Ármentesítő Társulatnak az elsőrendű védelemért a vízjogi törvény 110. §-a értelmében 6400 P-t, s végül Újszegeden a 2800 kat. hold árterület árvédelméért a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulatnak évi járulék címén 9000 P-t fizet ki. Ez a kereken 20,000 P jelentékeny összeg, főkép ha figyelembe vesszük, hogy annak idején a város árvédelmének megteremtése céljából mindkét parton jelentékeny összeget ruházott be. Időszerű volna felvetni azt a kérdést, hogy szükséges-e a körtöltéssel való védekezéshez továbbra is ragaszkodni. Ha igen, akkor a körtöltést olyan állapotba kell hozni, hogy azt a célt, amiért épült, el is lehessen érni. Meg kell azonban említenem, hogy külföldön a körtöltéseket már fokozatosan megszüntették, illetve azok az árvédelem céljait már nem szolgálják. Szegeden a védtöltések az eddig észlelt legmagasabb árvízhez viszonyítva elég magasak, de nem elég magasak a várható árvízzel szemben, amelynek magassága ugyancsak feltevések alapján lett kiszámítva, tehát nem biztos, hogy bekövetkezik, de azért bármikor bekövetkezhetik. Ezért célszerű lesz Szegeden a védtöltéseket az említett várható vízállásnak megfelelően bizonyos biztonsággal megemelni. A biztonságra, vagyis a várható 9-70 m-es árvízszín fölé 12—15 m magasságra nemcsak műszaki okokból, mint pl. hullámverés miatt átömlés megakadályozása céljából védanyag elhelyezésére stb. van szükség. Lélektani okokból is nélkülözhetetlen, mert ha árvíz idején nem áll ki a töltés kellő magasságra a vízből, az emberi természetből kifolyólag a vésztől, az elemi erőktől való félelem — különösen a városokban — könnyen pánikot idézhet elő, ami magával az árveszéllyel is felér.