Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

251 Idők folyamán a víz hordaléka beiszapolhatná a repedéseket, de megtörténhetnék az ellenkezője is, hogy a víz a repedéseket nagyobb vízjáratokká mosná ki. Dr. Vendl szerint ezért a völgyoldalakat és a völgy fenekét agyag-döngöléssel kell vízhatlanná tenni azokon a helyeken, ahol ez a holocén-üledék nem elég vastag. Ennek a védőintézkedésnek a végrehajtása után a völgyzárógát kellő biztonsággal létesíthető, a vízbeszerzés ilyen módon megoldható. Dr. Vigh Gyula újabb helyszíni szemle alapján módosított véleménye szerint is, lia a völgy oldalainak ama helyein, ahol a szálban álló kőzetet, andezitet vagy tufát, nagy mennyiségű törmelékfelhalmozódás fedi, vagy pedig az összerepedezett andezit a felduzzasztandó víztükör szintje alatt fekszik, mesterséges beavatkozással a természeti adottság (vízáteresztőképesség szempontjából mutatkozó) hiányait pótolhatjuk. Üj

abb szakvéleményében dr. Vigh Gyula már nem jelöli meg a hegyoldal kibetonozását egyedüli célravezető eszköznek, hanem azt a hidrotechnikus feladatának jelölvén meg, választást enged a kibetonozás vagy a kellő mélységig leásott tárnában létesített agyagtömés között. Finály szerint elszivárgástól nincsen mit tartani, mert az igen nagy vastagságú hegyoldal vízvezetési ellenállása is nagy és a vékony repedéseket az állóvíz eltömi. A rétegek a feltárás szerint amúgyis befelé dűlnek, és a víz rajtuk elszivárogni nem tud. Alapozási nehézség az északi hegyorrnál van. Itt 8—9 m mélységben van a teherbíró talaj. Itt a bekötés meghosszabbítandó addig, amíg a termett talaj ellenállása elegendő. Ezután istolyszerűen végzett agyagtömés alkalmazandó. Megvizsgáltuk a ménescsapási völgyben nyitott kőbányából termelt követ is. A műegyetem műszaki mechanikai tanszékéhez kapcsolt kísérleti állomás vizsgálata szerint a kő vízfelvétele 2-34%, a nyomószilárdság légszáraz állapotban 13% átlagos szórással 1760 kg/cm

2 fagyasztás után vízzel telített állapotban, átlagosan 16% szórással 1780 kg/cm

2, kiszárított állapotban 2700 kg/cm

2 volt. A fagyasztott próbatesteken a fagyasztások következtében káros elváltozást, súlycsökkenést nem észleltek. A geológusok ajánlata szerint a Mátrában bányászható agyag után is kutattunk, hogy ne kelljen nagy távolságból szállítani az esetleges tömítési helyre. Dr. Földváry Aladár műegyetemi tanársegéd vizsgálata szerint a beküldött agyag a völgyzárógátnál alkalmazandó tömítési állapottal egyező állapotba hozva, összenyomva és vízzel megterhelve, egy hét múlva sem enged át vizet. így a Mátrában lelt és tömítésre felhasználni szándékolt agyag, lia nedvesen döngölik, s a tömítőréteg nem áll közvetlenül érintkezésben a vízzel, a kívánt tömítő hatást teljesen jól ki fogja fejteni. A geológusok szakvéleménye aggodalmat keltett és ezért Gyöngyös polgármesterének megbízásából Knoll Gusztáv tervező és tanácsadó mérnök elkészítette a Gyöngyösről való vízellátás közelítő tervezetét. Elgondolása szerint a gyöngyösi vízmű három kútja a nyári legnagyobb fogyasztás idején 24 óra alatt ad 3000 m

3 vizet. Ebből Gyöngyös igényel napi 1900 m

3 vizet, így a legerősebb vízfogyasztás idején is fedezve lesz a Mátra nyári napi 800 m

3 vízszükséglete. Ha a város belső vízfogyasztása tetemesen emelkedik, új kutat kell fúrni. A Mátra vízszükségletének a gyöngyösi vízműből való fedezése tehát úgy történhetik, hogy a Papföldön épül egy átemelő-telep, amelyhez hozzáfolyik a