Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: A francia vízügyi szövetség és Franciaország vízépítési kutatóintézetei

230 30 cm átmérőjű, 60 m hosszú, 400 1/mp vízmennyiséggel táplálható, piezométerek sorozatával felszerelt vezeték szolgál nyomócsövek és velük kapcsolatos kérdések tanulmányozására (nyomásveszteség, könyökök, tolózárak). Nagy nyomásszükséglet esetén (nyomáskiegyenlítő aknák modellje, Venturimérők, stb.) az ilynemű kísérletek az előbb említett tartányokból is táplálhatok. A gépkísérleti berendezés elvezetőcsatornái ugyancsak fedett csarnokban vannak, 100 m hosszúak, 2x1-20 és 1-40x1'20 m keresztszelvénnyel. Az egyik sebességmérő műszerek hitelesítésére szolgál, és Ott-rendszerű vontató- és kocsiberendezésével Franciaország legtökéletesebb ilynemű berendezése ; a másik különböző kísérletekre szolgálhat. A laboratórium a szárnyaknak áramló vízben való hitelesítésére is be van rendezve. Erre a célra a szárnyat 30 cm átmérőjű kúpos csőszáj tengelyébe állítják ; a reáható vízsebesség a Venturi-csővel mért vízmennyiség és Pitot-csővel egyszer s mindenkorra megmért sebességeloszlás alapján állapítható meg. A műhely, raktár és irodák külön épületekben vannak elhelyezve. A laboratórium jelentőségét az eddig végzett közérdekű kutatások felsorolásából ítélhetjük meg : nyomásveszteség hegesztett acélcsövekben ; a nyomásveszteség összefüggése a vízhőmérséklettel; vízmennyiségmérésre szolgáló kiömlőnyílások és rekeszgyűrűk vízszállítási együtthatója ; Venturi-mérők szabványosítása ; turbinák szívócsöveinek (diffúzorainak) hatásfoka, a sebességmérő szárnyak hitelesítése áramló vízsugárban ; a vízsebességmérő műszerek gyakorlati használata és a hitelesítés körülményei közötti eltérés (a hitelesítő csatorna méretei, szárnyferdeség, különböző kenőolajok, stb.) hatása a mérési eredményekre. Az idegen megbízásból végzett kísérletek között legnagyobb számmal különféle műszerek hitelesítése szerepel ; nagyszámban készültek kísérletek különböző eljárással gyártott nyomócsövek súrlódási ellenállásának megállapítására és újrendszerű tolózár-szerkezetek tanulmányozására. Nagyesésű erőtelepek különleges megoldású nyomáskiegyenlítő-aknáinak 1 : 10 méretarányban való kikísérletezésére két ízben volt már eset. Űj turbinák kipróbálására és újabb megoldásokkal való kísérletezésre természetesen igen gyakran kerül sor. Végül roppant hosszú a sora a gyakorlati vízépítési modellkísérleteknek, amely az egyszerű utófenékbiztosítástól hajócsavarok vonóerejének megállapításáig terjed. A laboratórium munkásságáról számot adó közlemények szinte folyamatosan jelennek meg a Revue Générale de V

Électricité, újabban a Revue Générale de VHydraulique hasábjain. Ugyancsak a Vízügyi Műszaki Szövetség vezetése alatt áll a Metz melletti Saulcyban 1929-ben létesített laboratórium. Eredetileg a kembsi Rajna-erőművel kapcsolatos elszászi csatorna (Canal dAlsace) kettős szelvényének kikísérletezésére létesült. A vízierőtermelés miatt nagyméretű csatornát (víztükörszélesség 128 m) 10, illetve 4 m mély részekből alakították ki. A sekélyebb szelvényrész a hajózás megkönnyítésére szolgál. A modell 1 : 20 és 1 : 50 méretarányban készült el, régen meglévő árkok felhasználásával. Szabadtéri laboratóriumról van tehát szó, mely egy vízszinben 6-40 m széles, 209 m hosszú, egy másik 2-56 m széles, 259 m hosszú földcsatornával és egy 1-20x0-85 m keresztszelvényű, 50 m hosszú betoncsatornával rendelkezik. A szivattyúk vízszállítása 25 és 50 1/mp. A laboratórium a már említett, évekig tartó kísérleteken kívül főkép az oldalszűkítéses bukógátak lefoyá si együtthatójának megállapításán dolgozott, ezenkívül néhány építéssel kap-