Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: A francia vízügyi szövetség és Franciaország vízépítési kutatóintézetei

225 a Pireneusok egyik vízierőtelepén a Bizottság megbízásából végzett nagyszabású gyakorlati kísérletekkel igazolták az elméletet. Másik, ugyancsak égetően sürgős és az előzővel rokon feladat volt a nagyesésű erőművek vízszínkiegyenlítő aknáiban a turbinák nyitásakor és zárásakor fellépő ingadozások meghatározása és ezzel az aknák méretezésének megoldása. Eydoux, az École Polytechnique tanára, a Műszaki Bizottság elnöke, dolgozta ki a gyakorlat számára leginkább alkalmas számítási eljárást, amelyet kísérletileg is igazolt. Az előző kérdések mennyiségtani módszerekkel való megoldásra igen alkalmasak lévén, a francia szellemnek nagyon megfeleltek. A Bizottság munkássága azonban nemcsak ezekre, hanem a gyakorlat szempontjából fontos egyéb kérdésekre is kiterjedt. így sorra került a vízmennyiségmérés különböző módszereinek vizsgálata, a szárnyak hitelesítésének részletkérdései, a bukógátképletek felülvizsgálata, nyomócsövek méretezése, a katasztrofális árvizek számítása a csapadékból, a hidraulikai hasonlóság kérdése stb. Bátran elmondhatjuk, hogy a Műszaki Bizottság minden irányban megélénkítette a vízműtani kutatást. Ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett a franciaországi vízépítési laboratóriumi munka újraélesztése terén — amely tekintetben a XVIII. és XIX. század rendkívüli lendülete után a franciák már-már elmaradottaknak voltak tekinthetők, — majcl állami támogatással maga is laboratóriumot szervezett, amelynek ismertetésére még később visszatérek. Újabb, nemzetgazdasági szempontból ugyancsak igen jelentős lépése volt a Műszaki Bizottságnak a vízierőművek állandó üzemi ellenőrzésének megszervezése. (Service d'essais et de contrôle permanent des installations hydrauliques). A vízierők kiépítésének mai fokán az újabb művek létesítése mind költségesebb lesz, mert a gazdaságos kihasználással kecsegtető adottságok száma rohamosan csökken. A fejlődés útja ma inkább a megépült művek bővítése (ott, ahol a rendelkezésre álló vízmennyiség még nincs teljesen kihasználva vagy tárolással fokozható), de legfőképen az üzemek gazdaságosságának fokozása. Ezen a téren még igen sok a tennivaló. Oktalanság a turbinaszerkesztőktől jobb és jobb hatásfokú gépeket kívánni, lia nem törődünk azzal, hogy mennyi esést veszítünk el a beeresztő nyílásoknál, gerebeknél stb. És nagyfokú következetlenség a gépek szavatolt hatásfokában az átvételkor mutatkozó csekély, 1—2%-os hiányért súlyos pénzbüntetéseket kikötni, de ugyanakkor nem törődni azzal, hogy a lapátkerekek kopása folytán néhány heti járás után esetleg 10—12%-kal csökken a hatásfok. Ennek a gondolatnak a jegyében szervezte meg a Francia Vízügyi Műszaki Szövetség 1927-ben a vízierőművek állandó ellenőrzését.

9 Az ellenőrző szolgálat megszervezésének célja a vonatkozó szabályzat szerint :

1

0 „1. §. A Francia Vízügyi Műszaki Szövetség által szervezett kísérleti és folytonos ellenőrzési szolgálat célja a termelők tájékoztatása vízierőművük állapota felől, továbbá alkalmas időben végzett felülvizsgálatok és javítások révén a néha jelentős energiaveszteségek kiküszöbölésének lehetővé tétele. 2. §. A szolgálat mindazon erőműveknek rendelkezésére áll, amelyek magukat a jelen szabályzatnak alávetik. 9 Lásd : Jean Laurent : La Société Hydrotechnique de France, son service d'essais et de contrôle permanent. Paris, 1932. Congrès de Génie Civil, 1931. 1

0 Lásd a 3 alatt idézett mű 534—540. oldalán. Vízügyi Közlemények. 1 •">