Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: A francia vízügyi szövetség és Franciaország vízépítési kutatóintézetei

217 A szabályzat két részből áll. Az első rész sorra veszi a vízierőművek átvételével kapcsolatban előforduló fogalmakat és azoknak szabatos meghatározását közli. Majd elsorolja mindazokat a vizsgálatokat, amelyeket az átvételkor el kell végezni a vízkivételi műtől egészen a turbinák szabályozóművéig. A második rész a szükséges méréseket, úgymint a hosszúságok, felületek (keresztszelvények), időtartamok, vízszínek, esések, vízmennyiségek, teljesítmények, fordulatszámok és hatásfokok meghatározásának módozatait tárgyalja. Nemcsak a mérőeszközök (például vízcsendesítővel összekapcsolt tűs mérce, bukógátak koronájának alakja és az átbukó vízsugár szellőzése stb.) és a mérésnél követendő eljárások (például a tervekből kivehető és a helyszínen megállapítandó méretek, valamely falazott, négyszögű átfolyási szelvény területének meghatározásakor szükséges szélességmérések elosztása és száma, szárnnyal való vízsebességméréseknél a mérési függélyesek és pontok kiosztása stb.) szabatos körülírását találjuk itt meg, hanem a mérési eredmények feldolgozási módjai (például függélysebességi görbék megszerkesztése, bukógát-együtthatók megválasztása, hatásfokok számítása stb.) is ismertetve vannak. Végül külön fejezet tárgyalja az átvétel lefolyásának rendjét. Úgy gondolom nem lesz érdektelen, ha ennek a szabályzatnak a vízmennyiségmérés nálunk is szóbajövő módszereire vonatkozó általános érdekű részét itt részletesebben ismertetem ; annál inkább, mivel nálunk hasonló szabályzat nincsen. ,,A vízmennyiségmérés eddig javasolt módszereinek száma igen nagy ; bár ezek egyikéről sem állíthatjuk, hogy tökéletes és minden esetben alkalmazható, bizonyos, hogy alig van közöttük olyan, amely kellő gondosság mellett nem tehetne értékes szolgálatokat. A gyakorlatban bevált és a hidrometria jelen állása szerint elegendő biztossággal kielégítő eredményeket adó vízmérési módszerek a következők : 1. köbözés, 2. bukógáttal való mérés, 3. szárnymérés 4. Venturi-mérőkkel való mérés, 5. vegyi módszer, 6. ernyővel való mérés. A mérési módszer megválasztása lényegében a helyi körülményektől függ Ha ezek megengedik, célszerű egyidejűleg többféle módon mérni és az eredményeket egymással egybevetni. 1. Közvetlen mérés köbözött edényekkel. A vízmennyiségmérés legszabatosabb módszere ; valahányszor csak alkalom adódik reá, a többi módszerek eredményeit emezével össze kell hasonlítani. A mérés céljaira nemcsak hordozható edények, hanem más tartányok : csatornák, medencék és természetes tárolók is felhasználhatók. Mivel a mérési eredmények pontossága elsősorban a befogadó tartány űrtartalmának megállapításában elért pontosságtól függ, az űrtartalom meghatározása a legnagyobb gonddal történjék. A legpontosabb eljárás a tartányban lévő víz súlyának megmérése. Kisebb, hordozható edényeknél a súlymérés közvetlenül történhetik, nagyobb medencéknél összegezéssel végezhető. Az űrtartalom a medence méreteiből is kiszámítható.