Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
2. szám - Berzsenyi György: Szintezési hálózataink összefüggése
212 vonalakkal. Legújabban 1927-ben a Sió és 1934-ben a Körösök mentén helyezett el a Vízrajzi Osztály, illetve Intézet magassági jegyeket. A másodrendű magasságjegyek száma jóval meghaladja az ezret. Az 1889-ben megindult vízrajzi felvételek megkezdésekor a katonai szintezési hálózatnak csak nyers, ki nem egyenlített adatai állottak rendelkezésre. A Vízrajzi Osztály ezért dunamenti vonalát a rákosi vasútállomás, tiszamenti vonalát pedig a szolnoki vasúti állomás épületébe falazott I. rendű katonai magasságjegyek ki nem egyenlített magasságából kiindulva szintezte be és mindkét vonalon a kiegyenlítést is önállóan hajtotta végre. A katonai és a vízrajzi szintezési hálózatnak tehát csak két közös pontja van : egyik Rákoson, másik Szolnokon. Mindkét hálózat egymástól függetlenül lett kiegyenlítve. Ennek az önállóan történt kiegyenlítésnek eredménye az volt, hogy a katonai és a vízrajzi magasságok között, noha ugyanazon alapszintre — az Adriai-tenger középvízszínére — vonatkoznak, a Duna mentén — 144 mm-től -f- 160 mm-ig terjedő eltérések, a Tisza mentén pedig — 37 mm-től + 72 mm-ig terjedő eltérések mutatkoznak. A vízrajzi lejtmérés pontosságának jellemzésére megemlítem, hogy a Budapest—Szolnok— Titel—Eszék—Baja—Budapest körben 65 mm záróhiba jelentkezett. A kör Budapest—szolnoki szakaszát a katonai szintezés vonala képezi. (4. ábra.) A világháborút követő években a magyar királyi kormány új szintezési hálózat fejlesztését határozta el, amelyet a legmodernebb alapelvek szerint, a legújabb műszerekkel a m. kir. Háromszögelő Hivatal szintezési osztálya végez. Ez a lejtmérés a már említett nadapi őspontból indul ki. Alapszintje tehát azonos a katonai és a vízrajzi hálózat alapszintjével. A hálózat már ki van fejlesztve az egész csonkaország területén. Körei ki vannak egyenlítve. (5. ábra.) Az adatokat a katonai magasságokkal összehasonlítva azt a meglepő tapasztalatot tették, hogy a magasságok egy, a nadapi ősponton keresztül haladó északkelet délnyugati irányban haladó vonalon egyeznek, ettől a vonaltól északnyugatra é3 délkeletre távozva, egymástól mindinkább eltérnek. Az eltérés maximuma nyugaton + 12 cm, keleten pedig — 13 cm körül mozog. Míg a Duna mentén az eltérések Pozsonytól Mohács felé +12 cm-től — 10 cm-ig változnak, a Tisza mentén egyező előjelűek. Itt az eltérés kereken — 10 cm. Az eltérések oka ma még nincsen kiderítve. Ha ezeket a szintezéseket kéthárom évtizedenként legalább is a fővonalak mentén megismétlik és egymást követő több adatsorozat fog rendelkezésre állani, a változásokban előreláthatólag valamilyen törvényszerűséget lehet majd felismerni. Egyelőre csak két adatsorozat van. Valószínű, hogy a változások általában a földkéreg mozgásával vannak kapcsolatban, valószínű azonban az is, hogy helyenként tektonikus eredetűek. Az országos szintezési hálózat főkörein belül részben a Háromszögelő Hivatal, részben az Állami Térképészet sűríti a szintezési hálózat pontjait. Míg a katonai szintezési hálózat adatai közel hét évtizedesek, a vízrajzi adatok pedig közel öt évtizedesek, addig az országos szintezés adatai az utolsó évtizedből származnak. Ezek az adatok a bemért fixpontok jelenlegi magasságát tényleg fedik.
