Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Schwertner Antal: A bauxitbeton

196. A beton 1:11 térfogatarányban kevert 0—5 mm-es mezőnyékládbázai homokból és 5—30 mm-es mezőnyék]ádházai kavicsból kevertetett. Egy m

3 kész betonban 270 kg bauxitcement volt. A közölt szilárdságok a 20 cm élhosszúságú kockák háromnapos szilárdságai. Az ábra világosan mutatja, hogy az a törvényszerűség, amelyet a szilárdság és a vízcementtényező között portlandcementekre ismerünk, a bauxitbetonokra is érvényes. Azok a képletek, amelyek a beton kockaszilárdságát a vízcementtényező függvényében fejezik ki, a bauxitbetonra is érvényesek. Az Abrams- és Bolomey-féle képletekben előforduló A és В állandók természetesen mások, mint a portlandcement esetében, mert hiszen ezek többek közt a cement minőségétől is függenek. Ha a bauxit cementet készítő gyár mégis jónak látta az első szabályt felállítani, bizonnyal meg volt rá a maga oka. Ezt részben abban kereshetjük, hogy a bauxitbeton a levegőn állva igen gyorsan „meghúz" — tehát halmazállapotát változtatja — részben pedig talán az 5-ik pontban foglalt ama szabályban is, hogy áramló vízben a beton nagy tömörségére különös gond fordítandó. A földnedves döngölt beton u. i. soha sem lehet olyan tömör, mint a több vízzel készült beton. A bauxitbeton elsőnek említett kellemetlen tulajdonságával bizonnyal mindenki találkozott, aki a bauxitbetonnal már dolgozott. Amíg a bauxitbeton a keverőgépből a bedolgozás helyére jut (részben már a bedolgozás alatt), az eredetileg jó plasztikus beton is a földnedves konzisztenciához legalább is közelfekvő halmazállapotba juthat, úgyhogy bedolgozása, különösen vasbetonba, már nehézségekbe ütközik. Ez a konzisztenciaváltozás annál feltűnőbb mértékben következik be, minél kevesebb vízzel készült a beton és minél többször lett a levegőn átkeverve. A végzett kísérletek mutatták, hogy bauxithabarcsok állandóan keverve, már 10—15 perc multán ilyen konzisztenciaváltozást szenvednek, viszont a nyugalomban hagyott habarcs belseje még egy óra multán is híg volt, igaz, hogy átkeverve, néhány percen belül átment a szilárdabb halmazállapotba. De, mint a portlandcementnél, ez a konzisztenciaváltozás nem jelenti egyúttal egy erőteljes vegyi folyamat megindulását is. A 3. ábra a bauxitcementpép felmelegedési diagrammja. Mind a thermosban, — tehát amidőn a fejlődött meleg nagyobb mértékben eltávozni nem tudott, — mind a levegőn kötött pépnél az erőteljes vegyi folyamat megindulását jelző szabaddá váló melegmennyiség a vízadagolástól számított mintegy 4-ik órában következik be. Olyan rohamosan, mint ahogy azt a diagramm mutatja, — amint arról később majd szó esik, — a felmelegedés a habarcsban vagy betonban szerencsére nem kö3. ábra. Szabványsűrűségű cementpépek felmelegedési görbéi thermosban. -—- Fig. 3. Die Abbindetemperatur von Normenzementkuchen in Thermos.