Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Rohringer Sándor: Budapest székesfőváros balparti szennyvízcsatornájának torkolati művére vonatkozó modellkísérletek

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS BALPARTI SZENNYVÍZCSATORNÁJÁNAK TORKOLATI MÜVÉRE VONATKOZÓ MODELLKÍSÉRLETEK. írta : ROHRINGER SÁNDOR, A m. kir. József Nádor Műegyetem Vízépítéstani Tanszékének hidrotechnikai laboratóriumában modellkísérlet alapján vizsgálat tárgyává tettük azt a kérdést, hogy a Székesfőváros tervezett új balparti szennyvíznyomócsövének (lásd 1. ábra) kitorkolása milyen megoldást nyerjen. A cél az volt, hogy a Duna különböző vízállásai mellett a szennyvíz beömlést kapjon, a nyomócső pedig be ne homokolódjék, továbbá hogy a műtárgyat veszélyeztető kiüregelés és a hajózás szempontjából káros zátonyképződés elkerülhető, illetőleg az a lehető legkisebb méretre csökkenthető legyen. A kísérlet torzítatlan modellkísérlet, melynél tehát a hossz-, mélységi- és szélességbeli méretarányok azonosak. Az alkalmazott méretarány n=l : 54. Ebben a méretarányban készült a Duna 40 m szélességének megfelelő modellcsatorna. A csatornaoldalfalakat deszkaburkolat alkotja, amivel biztosítva van az, hogy a modellben az oldalfalak súrlódása jelentéktelen szerepet játszik s így a modellben a Duna vízzel határolt 40 m széles sávjában előálló vízmozgásnak eléggé hű képét nyerjük. A szennyvízcsatorna körkeresztmetszetű 2-75 m belső átmérővel. A zátonyképződések és kiüregelések vizsgálata szempontjából fontos a hordalékanyag megfelelő megválasztása. A hordalékanyag egyszerű arány szerint való kisebbítése (Dunahordalék : Modellhordalék=54 : 1) nem célravezető és ezért a hordalékszemek méreteinek megállapításánál az eddigi laboratóriumi tapasztalatok alapján sikerrel használt oly szemszerkezetű homokra esett a választás, amelynek beépítésével a Dunamodell kis- és árvizének előállításakor jól rekonstruálható a Duna vízállásának megfelelő hordalékmozgás. A jelen kísérletnél a következő négy határesetet vizsgáltuk : a) A Dunában 0 vízállás, a csatornában 12,000 l/sec érkezik. b) A Dunában 4-00 vízállás, a csatornában 12,000 l/sec. c) A Dunában 0 vízállás, a csatornában 2000 l/sec. d) A Dunában -f 4-00 m vízállás, a csatornában 2000 l/sec. A Modell-Duna árvízi esésének meghatározása. A Duna hordalékmozgató erejét a 8 — 1000 T J képlettel számítottuk, melyben T a vízmélységet, J pedig az esést jelenti.