Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Demeter Dezső: A székesfővárosi központi csatornaszivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építkezése (Duna alatti vasbeton-ikercsatorna)

173. ték a vasbeton-süllyesztőszekrény vasalását . A süllyesztőszekrény a betonozás után a vasváz közvetítésével a vasgerendákon függött és nem terhelte az alsó gyönge munkapadozatot. A dunai állványt a szekrények süllyesztése közben fellépő erőhatások felvétele céljából különlegesen kellett szerkeszteni. (7. kép.) A cölöpöket egymástól 5-00 m távolságban elhelyezett járomrendszerekben vertük le. Állvány tulaj donképen kettő volt és pedig a süllyesztőszekrény mindkét oldalán egy-egy, egymással kellően összemerevítve. (7. ábra.) A déli állvány erősebben volt igénybevéve és ennek megfelelően erősebbre kellett azt szerkeszteni. Otíalfel vasvázának nézere. S'MO-tóOO 6. ábra. A dunai süllyesztőszekrény idomvas váza. — Eisengerippe der Senkkästen im Donauabschnitt. A függőleges cölöpökön kívül a vízszintes erőkre tekintettel ferde cölöpöket is vertünk le 4 : l-es hajlâssal. A cölöpökre fogófaszerű gerendák közvetítésével hosszirányú vasgerendák feküdtek fel, amelyekre a süllyesztőszekrények felfüggesztésére szolgáló keresztirányú vastartókat helyeztük. Az egész állványrendszer mind vízszintes, mind függőleges értelemben többirányban kellőképen össze volt rácsozva. A cölöpök középátmérője mintegy 30 cm, hossza 14—16 m, terhelése pedig 20—30 tonna volt. A süllyesztés annyiban különleges volt, hogy a süllyesztőszekrények önsúlyát nem növelte felfalazás súlya, mint például hídpilléreknél. A süllyesztés céljára így idegen terhelést kellett igénybevenni. A terhelés dunakavics volt, amelyet