Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Demeter Dezső: A székesfővárosi központi csatornaszivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építkezése (Duna alatti vasbeton-ikercsatorna)

168. lítási alap nincs és később elszámolási nehézségek lépnek fel. Ennek elkerülése céljából a vállalkozókat irányítani kellett, hogy egységes elvek szerint pályázzanak. A kiírási műveletben rámutattunk a szóbajöhető kiviteli módokra és azokra vonatkozólag előírásokat, kikötéseket tettünk. Szó volt szádfalak közti építésről, süllyesztő szekrénnyel való alapozásról és kotrással előállított árokba való csőelhelyezésről. A felsorolt építési módok fontosabb részletkérdéseire is ráirányítottuk a figyelmet és ezeknek a pályázatban való megvilágítását kértük. Pontosan megadtuk, hogy milyen terhelési esetekre kell a csövet méretezni és hogy a fellépő erőket mily csoportosításban kell felvenni. Az építési vízszín magasságát -f- 3'00 m-ben tételeztük fel. A pályázó vállalkozónak az építési berendezéseket, állványokat egységesen erre a vízszintre kellett terveznie. A kiírási művelet előírásai közt szerepelt még az is, hogy a vállalkozó a pályázatnál beadott általános tervezet alapján köteles a munka folyamán a részletes terveket és statikai számításokat kidolgozni. A főváros ezeket átvizsgálja és szükség esetén azokat módosíthatja. Az ilyen pályázat kétségkívül a szokottnál nagyobb feladat elé állítja a vállalkozókat, de ennél a különleges munkánál ez az eljárás, mely a vállalkozók műszaki találékonyságának is teret engedett, valóban indokolt volt. A pályázatnál értékes tervezetek érkeztek be többféle építési módra. Kiviláglott azonban, liogy az adott körülmények között a gazdaságosság és építési biztonság szempontjából a légsűrítéses üzemü süllyesztőszekrénnyel való építési mód a legmegfelelőbb. Ennél az építési módnál a nyomócsövet egymás mellé helyezett süllyesztőszekrények alkot ják, amelyeket a vízszín fölött kell megépíteni, légsűrítéses üzemben lesüllyeszteni és végül egymással összekötni. Az általános elrendezés. A munkát a László és Blum oki. mérnökök vállalkozó cég nyerte el a fentvázolt építési mód szerinti ajánlatával 575,315 pengő vállalati összegért. A következőkben a fenti cég által tervezett és megépített művet ismertetem. Az építés folyamán a szerkezeti és kiviteli részletkérdéseket a fővárosi építésvezetőség és a vállalkozó cég a részlettervezés előtt alaposan megtárgyalta. így a fővárosi építésvezetőség is igyekezett a részletkérdések legmegfelelőbb megoldását elősegíteni. A nyomócsőnek a főváros által megtervezett általános elrendezését a 2. ábra mutatja. A szivattyútelep gépei által felemelt szennyvíz 3'20/4'10 m méretű régi falazott csatornába kerül. Ennek a folytatása a Dunába torkoló régi nyomócső. Az új nyomócső a falazott csatornából kiindulva a régi cső irányától eltérően a Duna folyására majdnem merőleges irányban, a dunaparti rézsüs partműhöz vezet mintegy 93 m hosszban. E szakasz az ú. n. parti szakasz, melynél a csatornafenék szintje a Duna 0-pontja alatt, átlagosan —1-3 m szintmagasságban van. így a körülbelül +8-0 m térszínmagassághoz képest mintegy 9 3 m mélyen halad. A parti szakaszon két akna épült, az egyik a régi csatornaszakasz közelében a zsilipek és fabetétgerendás elzárások részére, a másik a parton, csupán fabetétgerendás elzárások részére.