Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

10 a közutak. így alakul ki egyes világrészek, majd az egész földünket átfogó közlekedési hálózat. Látjuk tehát, hogy a közlekedési rendszerek a gazdasági élettel együtt fejlődtek, de a forgalom növekedésével együtt járt a közlekedési eszközök tökéletesedése is. Hasonlóképen érdekes kapcsolat mutatkozik a mezőgazdasági termelés és a közlekedés fejlődése között. A közlekedési eszközöknek meg kell előzniök ama termelési ágazat fejlődését, melynek szolgálatára hivatottak, mert az áru értéktelenné válik, ha forgalombahozatalát a közlekedési eszközök elégtelen volta akadályozza. Ezek után megállapítható, hogyha valamely államnak különböző természetű forgalmi eszközökből álló közlekedési hálózata olyan, hogy megfelel a szállításra kerülő áruk mennyiségének és értékének, továbbá, ha olyan vonalozású, hogy főerei az árucsere kialakult főirányvonalába esnek, akkor tökéletesen kielégíti a termelés és a kereskedelem igényeit s így megvalósítható a jó közlekedési politika célja : olyan közlekedési rendszer, mely minden termelési ágnak, illetve árucseréjének biztosítja mind az útvonalak iránya tekintetében, mind az áruk természetének és rendeltetésének megfelelő forgalmi eszközeit. Ilyen közlekedési hálózatok létesítésére a kultúrállamok többsége nemzeti vagyonuknak igen jelentékeny részét áldozta, mert meg voltak győződve arról, hogy így jutnak vezérszerephez a világversenyben s így fejleszthetik legtökéletesebbre erkölcsi, szellemi, anyagi és szociális életüket. A közmunkák. A közmunkák — még abban az esetben is, ha arra szolgálnak, hogy a munkanélküliség leküzdésére munkaalkalmat teremtsenek — kell, hogy közgazdasági szempontból igazoltak legyenek, mert a végrehajtásukra fordítandó költségek az állam pénzügyi helyzetét nagy mértékben befolyásolják. A közmunka, mint munkaalkalom, tehát legalább is olyan legyen, hogyha nem is a végrehajtás pillanatában, de legalább is belátható időn belül meghozza a beléfektetett tőke jövedelmét. Ennek a szempontnak kell mértékadónak lenni a nagy közlekedési hálózat programmjának összeállítása alkalmával. Figyelemmel a pénz értékállóságának nagy jelentőségére és az államhitelek határaira, a közmunkák végrehajtása általában korlátok közé fogandó. Vízrendezés, vízhasznosítás. A „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István, az Alföld gazdasági kérdéseinek megoldására — a kockázatnélküli termelés lehetőségének biztosítása érdekében — első feladatul a vízrendezési munkálatok végrehajtását, másodsorban — a termésértékesítés szempontjából — a forgalmi eszközök fejlesztését jelölte ki. Sajó Elemér, a mai Magyarországon Széchenyi nagy eszméinek apostola, pedig azt mondotta, hogy a síkvidékű országok boldogulása jelentékeny részben attól függ, hogy egyrészt miképen védekeztek a vizek kártételei ellen, másrészt, hogy miképen tudták hasznukra fordítani a vizekben rejlő hatalmas természeti erőket. A vizek kártétélei ellen való védekezést a világháború előtt túlnyomórészben befejezett ármentesítéssel és belvízrendezéssel elintézettnek tekinthetjük. Gigászi