Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Pogonyi György: Folyóink vízjárása 1936. évben, a hó- és jégviszonyok a Duna medencéjében 1936-1937 telén

126. Csehszlovákiában : Bár a csehek északnyugati Magyarországról hójelentést nem küldtek, a mellékfolyók magasvízállásaiból itt is nagyobb hórétegre lehet következtetni. A Morva, Vág, Garam és Ipoly folyók egész március és április első felében a hóolvadástól és esőzésektől meg voltak áradva és jelentékenyen hozzájárultak a hosszantartó magas dunai vízálláshoz. Egyébként, — ha alacsony dunai vízállás van — ezek a mellékfolyók lényegesen nem emelik meg a Duna vízállását. Fontos a trianoni Magyarországra a Tisza és mellékfolyóinak völgyében levő hóviszonyok ismerete. A csehek e tekintetben kérelmünkre készséggel segítségünkre voltak az elmúlt télen is és az Északkeleti Kárpátok vidékéről a nemzetközi megállapodáson felül is nagyszámú megfigyelő állomásról küldtek jelentéseket. A Tisza és mellékfolyóinak vízgyüjtőhelyén az elmúlt télen a legnagyobb hóvastagságok a következők voltak : Okolánál 129, Mencul Kvasnyinál 228, Királymezőnél 61, Felsőszinevérnél 48, Szolyvánál 27, Uzsoknál 65 és Ungvárnál 15 cm volt. Április elején — a magasabb hegyeket kivéve — valamennyi völgyben elolvadt a hó, a tavaszi esőkkel és a meleg hőmérséklettel hosszabban tartó nagyvizet okozott a Tiszán, melynek levonulását, amint már említettem, nagyban hátráltatta az aldunai szakasz teltsége. Romániában : Általában megállapítható, hogy Erdélyben a fennemlített helyeken lévő hóvastagsághoz képest aránylag sokkal kevesebb hó volt ; a Szamos és Maros völgyében ezért nem fejlődhetett ki számbajövő árhullám, mely helyzet jótékonyan hatott a Tiszán levonuló árvízre. A legnagyobb lióvastagságok a következők voltak : A Tisza völgyében, Felsővisónál 27, a Szamos völgyében Nagybányánál 30, Désnél 10, a Kraszna völgyében, Zilahnál 16, a Berettyó völgyében nem volt hó, a Sebes-Körös völgyében Bánffyhunyadnál 13, a Fehér-Körös völgyében Honctőnél 6, a Fekete-Körös völgyében Vaskohnál 15 és Belényesnél 24 cm volt a hóvastagság. A Maros völgy

7ében Gyergyószentmiklósnál mindössze 20 cm volt a legnagyobb hótakaró. Jégviszonyok. Amint már az A) fejezetben a vízjárás ismertetésénél említettem, a Dunán és Tiszán 1936. decemberében még nem volt számottevő jég. 1937. január 14-től február 6-ig zajlott a Duna Pozsony-dunaföldvári szakaszon. A Dunaföldvár-mohácsi szakaszon január 15—27-ig és február 7—11-ig zajlott, január 28-tól február 6-ig ezen a szakaszon a jég állott. A Tiszán 1937 január 1- 15-ig, február 15—28-ig zajlott a jég, január 16-tól február 15-ig állott. A mellékfolyókon a jégviszonyok az alábbiak voltak : Rába : 1. 1—4, 10—11 és II. 12—15-ig zajlott, I. 12—11. 12-ig a jég állott. Dráva : 1936. XII. 29 és 31, 1937. I. 11—20, I. 24—28, 31. és II. 1-én a jég zajlott.