Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Pogonyi György: Folyóink vízjárása 1936. évben, a hó- és jégviszonyok a Duna medencéjében 1936-1937 telén

124. Tisza, Szolnok Jan. Feb. Jlárc. Apr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 1936 kisvíz középvíz .... nagyvíz 96 224 468 94! 280 460 68 301 538 140 368 564 -2 98 216 20 115 246 -92 -28 26 -80 5 164 -92 -1 82 -52 289 484 92 303 432 -40 22 94 1926—1935 kisvíz középvíz .... nagy víz -2 373 894 -103 304 708 -116 194 584 -118 110 662 -144 23 498 -160 2 496 -156 46 566 -130 212 602 1926—1935 kisvíz középvíz .... nagy víz -152 -130 -52 -2 373 894 -103 304 708 -116 194 584 -118 110 662 -144 23 498 -160 2 496 -156 46 566 -130 212 602 i-132! 1926—1935 kisvíz középvíz .... nagy víz 131 778 69 580 290 618 -2 373 894 -103 304 708 -116 194 584 -118 110 662 -144 23 498 -160 2 496 -156 46 566 -130 212 602 98 586 Jégviszonyok. A jégviszonyok a Tiszán is igen kedvezőek voltak. Szolnokon február hó 12—19. és december hó 5—12. között zajlott csekélyvastagságú jég. 3. A Duna és a Tisza mellékfolyói. Az igen enyhe január és februárnak megfelelően és különösen a februári rendkívüli csapadékbőség folytán az év első két hónapjában a mellékfolyók vízállása magas volt. A május végi és június elejei esőket is számottevő árhullámok követték. A hűvös és igen csapadékos október ismét felduzzasztottá a folyókat. Különösen magasra emelkedett a Sajó vízállása Bánrévénél, ahol az eddig észlelt legmagasabb (303 cm-es) vízállással szemben január 24-én és február 25-én 317 cm-es, március 3-án 313 cm-es és május 23-án 308 cm-es vízállást észleltek. Ezeknek a magas vízállásoknak okát gyakori ismétlődésük miatt az időjáráson kívül kell keresnünk. A Kapós kurdi mércéjén október 30-án 332 cm-t olvastak le, ez az érték 14 cm-rel haladta meg az eddig észlelt legnagyobb leolvasást. Az árvíz az október végi rendkívül nagy esőzésben elegendő magyarázatot lel. Az erdélyi medencéből eredő folyókon (Szamos, Körösök, Maros) június, július és december hóban igen kis vizek voltak, amelyek helyenként a legutolsó 10 év legalacsonyabb vízállásainál is mélyebbre szálltak. A Berettyón Berettyóújfalunál a vízállás elérte az eddig észlelt legalacsonyabb szintet, -92 cm-t. A Zagyván Apcnál 4 cm volt az év legkisebb leolvasása az eddig észlelt 16 cm-es minimummal szemben. A fontosabb mellékfolyók jellemzőbb vízmérceállomásainak a vízjárását az alábbi táblázat mutatja : Folyó A vízmérceállomás neve Köztpvízállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás Folyó A vízmérceállomás neve 1936 18761936 1936 1876—1936 1936 1876—1936 Folyó A vízmérceállomás neve centiméter Rába .... Ipoly Dráva .... Szamos . . Bodrog . . Hernád . . Sajó Kőrösök . . Maros RagyogóMd Balassagyarmat .... Barcs —37 115 24 19 167 75 189 44 18 —5 73 74 133 177 79 168 180 69 127 272 286 290 406 272 410 400 208 450 (1900) 278 (1930) 452 (1876) 743 (1888) 686 (1888) 380 (1888) 197 (1888) 873 (1919) 580 (1932) — 76 — 3 •123 —112 (1922) — 15 (1935) |— 18lj (1933) Rába .... Ipoly Dráva .... Szamos . . Bodrog . . Hernád . . Sajó Kőrösök . . Maros Csenger Sárospatak Hernádnémeti Felsőzsolca Gyoma Makó —37 115 24 19 167 75 189 44 18 —5 73 74 133 177 79 168 180 69 127 272 286 290 406 272 410 400 208 450 (1900) 278 (1930) 452 (1876) 743 (1888) 686 (1888) 380 (1888) 197 (1888) 873 (1919) 580 (1932) — 43 40 10 102 — 102 — 39 - 68 (1935) |— sj (1878) — 25 (1885) — 10 (1885) —116 (1930) — 139 (1877)"