Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések fejlődése az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1936. évben

117. Gyula m. város gazdasága ezen eredményeket friss törésű legelőn érte el, amelyet az elmúlt télen rendezett be minta öntözőtelepnek. Ennek a területnek talaja részben kötött vályog, helyenként szik foltokkal, részben laza iszapos homok, melyet istállótrágyával trágyáztak meg. A műrétet háromszor kaszálták, a terméseredmény azonban még kicsiny volt, mert csak az eredeti gyepet öntözték. A műrétet azonban fokozatosan feltörik és öntözésre alkalmas fűfajtákkal vetik be. Nagyon tanulságosak voltak gróf Széchényi Antalné pósteleki gyümölcsösében (1. ábra) a fák közt magtermelés céljából elvetett növényekkel elért terméseredmények, melyeket az alábbi táblázat tüntet fel : Bevetett terület Terméseredmény kat. hold •-öi összes 1 kat. holdon Salátamag 10 80 33-49 q 3-33 q Uborkamag 4 800 3-95 3 3 0-88 ,, Retekmag 9 400 10-91 3 3 4-85 „ Viaszbab 9 — 1509 3 3 1-68 „ Kapormag 11 400 53 — 33 4-72 „ Labodamag 1 800 10-— 3 3 6-67 „ Zsázsamag 1 800 10-30 3 3 6-87 „ Phaceliamag 1 800 2-24 3 3 1-49 ,, Aprószemű tengeri 21 — 510-— 3 3 24-— „ Takarmánycukorrépa . . . 2 400 600 •— 3 3 267-— „ Balmazinamag . . . . — 1200 3-80 3 3 5-07 ,, Szalmaviiágmag — ] 2C0 1-02 3 3 1-36 „ Ugyancsak tanulságos volt gióf Pongrácz Jtnőné bolgárkertészete és lucernaöntözése, továbbá gróf Wenckheim Jenő műrét- és mezőgazdasági termény öntözése. De ezeken kívül más uradalmakban is öntöztek és mindenütt jó eredményeket értek el. Sajnos, ezideig még csak a nagyobb birtoktestek tulajdonosait sikerült mezőgazdasági terményeknek és műréteknek öntözésébe bevonni, a kis és a középgazdaságok még tartózkodnak ezen öntözésre való berendezkedéstől. De így is minél több lesz a jól berendezett öntözőgazdaság, annál több példa fogja ezen gazdálkodási módra a figyelmet felhívni és a gazdákat az öntözés megkezdésére serkenteni. Ugyanezen célból a társulat területén lévő gazdakörökben előadásokat is tartottunk, amelyek iránt a gazdák nagy érdeklődést tanúsítottak. Társulati vízgazdálkodás. Az elmúlt nyáron az összes öntöző vizet a Fehér-Körösből vettük ki. A vízkivétel céljára szolgál Gyula mellett a Eehér-Körösbe épített Poireé-rendszerű duzzasztó, amelynek segélyével a felduzzasztott vizet a Fehérkörös holtmedrébe, az Élővízcsatornába és a Gerlai holtágba vezetjük. Ezekben a medrekben olyan magas vizet lehet tartani, hogy az külön emelés nélkül is felhatol több belvízcsatornába. Egyes belvízcsatornákat le kellett mélyíteni, hogy vízzel legyenek elláthatók. A Fehér- és Kettős-Körös balpartján levő öntözéseket mindenütt közvetlenül vagy közvetve az Élővízcsatornából láttuk el vízzel. A Fekete-Körös és Fehér-Körös deltájának öntözővízzel való ellátása szintén a Fehér-Körös duzzasztott vízéből történik. A vizet a gelvácsi szivattyútelep nyomó-