Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések fejlődése az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1936. évben

Ill Az öntözőcsatornákból a vizet a bajuszokba bádogszivornyákkal vezettük. A csatornákban legalább 15 cm túlnyomásnak kell lennie, bogy a szivornyán elegendő víz folyhasson át. A legalkalmasabb szivornyaátmérő 12 cm, mert ezen annyi víz tud átfolyni, hogy egy ember még meggyőzi ezt a vízmennyiséget a bajuszokba és barázdákba terelni. Egy ilyen szivornyán átlagban 8 liter/mp víz folyik ki a csatornából. 12 cm-nél bővebb szivornya kezelése nehézkes. Bádogosaink a szivornyák egyik végére nagyon jól záró sapkát szerkesztettek, ami megkörynyítette a szivornyák megtöltését. A szivornya kiömlő végének felső felébe fél] öralakú, ki és behelyezhető lemezt teszünk, amivel megszűkítjük a kifolyás keresztszelvényét, ennek következtében nem ejtette el a szivornya a vizet, lia a túlnyomás csökkent. Az öntözővízzel megtöltött társulati csatornákból a vizet a gazdák bolgárkerekekkel, kanalas vízemelő szerkezetekkel, vízemelő csigával és motoros körforgó szivattyúkkal emelték az öntözőcsatornákba. A körforgó szivattyúk a bolgárkertészeknél is mindinkább teret hódítanak. E célra 8—10 liter/másodperc teljesítményű szivattyúkat használnak, amelyeket robbanómotorokkal hajtanak. A bolgárkerekek mindinkább kimennek a használatból. Mind a motoros szivattyúk, mind a bolgárkerekek és a kanalas szerkezetek aránylag drágák bolgárkertészeinknek, akik kis területeken dolgoznak, s rendesen nem áll elegendő tőke a rendelkezésükre. Hogy ezen segíthessünk, a társulat több motoros szivattyút szerzett be, s azokat mérsékelt kölcsöndíj mellett bérbe adta. Ezek a szivattyúk az egész öntözési idény alatt üzemben voltak és azokkal sok bolgárkertészt segítettünk ki. Kár, hogy az üzemhez nem lehetett adómentes üzemanyagot használni, mert a pénzügyi hatóságok béröntözés céljára nem engedélyeznek adómentes üzemanyagot. Arra való tekintettel azonban, hogy a társulat nem haszonszerzés céljából adta bérbe a motorokat, a földmívelésügyi miniszter úrhoz fordultunk, hogy eszközölné ki a társulatnak adómentes üzemanyagok használatát béröntözésnél is. Ugyancsak gazdáink megsegítése végett kísérletképen egy kézihajtású vízemelő csigát is készítettünk olyan kertészetek részére, amelyeknek nem kellett a vizet Г5 m-nél magasabbra emelni. A csiga 8 liter/mp vizet szállított, egy ember hajtotta és óránként 100 П-öl területet lehetett vele megöntözni. Az elmúlt idényben több gazda öntözött vele. Nagyobb emelési magasságnál és nagyobb vízszállításnál már nem elegendő egy ember a meghajtásra. Miután ezen szerkezet aránylag olcsó, előállítása 120 P-be került s mivel az egyik öntözéstől a másikhoz könnyen szállítható, tovább fogjuk ezen rendszert fejleszteni, hogy egyszerű, könnyen kezelhető és olcsó segédeszközt adhassunk bolgár, kertészeink kezébe. A szántóföldi öntözéseknél és műréteknél, miután ezek nagyobb kiterjedésűek, csak körforgó szivattyúkat használtak. A legtöbb öntözésnél a kis emelési magasságnál nagy hatásfokkal működő axialis szivattyút használtak. Ezeket a szivattyúkat a legtöbb helyen robbanómotorokkal hajtották, de olyan helyen, hol villanyáram állott rendelkezésre, összeépítettük függőleges tengelyű villanymotorral. Ez utóbbi szerkezetek egyszerűségüknél és kezelhetőségüknél fogva különösen jól váltak be. Ilyen szivattyúkkal 1 kat. holdat 3—4 P költséggel tudtak egy ízben megöntözni.