Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések fejlődése az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1936. évben

AZ ÖNTÖZÉSEK FEJLŐDÉSE AZ ALSÖ-EEHÉRKÖRÖSI ÁRMENTESlTÖ, BELVIZSZABÄLYOZÖ ÉS VlZHASZNOSlTÖ TÁRSULAT TERÜLETÉN AZ 1936. ÉVBEN. írta: KIENITZ VILMOS. Az 1934. évi, de különösen az 1935. évi szárazság, a nyomában fellépett aszálykár az öntözéssel való gazdálkodás felé terelte a gazdák érdeklődését. Ennek a körülménynek a hatása társulatunk területén részben abban nyilvánult meg, hogy igen sokan rendezkedtek be öntözésre, részben pedig abban, liogy sokan kísérték figyelemmel az öntöző gazdák munkáját és sikerét azért, hogy előbbutóbb ők is berendezkedjenek öntözésre. A társulat területén működő öntözésekről készített jelen tanulmány főcélja az, hogy a társulat területén létesített új öntözések működéséről számoljon be és hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket az öntözőgazdaságokban szereztünk, másutt is értékesíthessék. Ismertetem végül e tanulmányban a társulatnak az öntözések fejlesztése céljából kifejtett tevékenységét, az öntözések fejlődését és beszámolok az öntözővízzel való gazdálkodásunkról. Az 1935—1930. gazdasági év száraz esztendőnek ígérkezett. A kevés őszi és téli csapadék 1935. október 1-től 1936. március 31-ig a gyulai vízmérőállomáson mérve csak 238'8 mm csapadék esett le, a talajvíz is a normálisnál átlagban 1 m-el állott lejjebb, mindezek oly körülmények voltak, amelyek a szárazság miatt aggódó gazdák közül sokakat késztetett arra, hogy öntözésre rendezkedjenek be. A száraz, enyhe ősz és tél nagyon kedvezett az előmunkálatoknak. Az öntözések berendezése egész télen át folyt és azok kellő időben el is készültek. A kedvező időjárás lehetővé tette az öntözendő földek jó előkészítését, trágyázását és szántását, majd bevetését. A tavaszi hónapok a növényzet fejlődése szempontjából kedvezők voltak, a hőmérséklet enyhe meleg volt, árpilis 1-től június 30-ig egyenletes időközökben 1651 mm csapadék esett le. Ez idő alatt a bolgárkertészetekben csak itt-ott, a gazdaságokban azonban sehol sem öntöztek. A tavasz folyamán kertészeteink nagy kárt szenvedtek az április 7-én és 9-én fellépett fagytól, amikor az előhajtott növények fagytak meg, a június 8—10 között észlelt hűvös időtől, amelyet a kiültetett palánták sínylettek meg. Ebből a két okból kifolyólag kertészeink nem tudtak idejekorán primőröket termelni s terményeiket csak akkor tudták a piacokra vinni, amikor az árak már leestek. Nagy kárt okozott kertészeinknek is a július 20-i jégeső, mely 25 kertészetnek első ültetését tönkretette. A nyár folyamán sok csapadékunk volt, július 1-től szeptember 24-ig 133 6 mm eső esett le, csupán július 23-tól augusztus 22-ig nem volt számottevő esőnk.