Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Mantuano József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége

95 hold 454 Q-ölet átengedett a Kapos Társulat érdekeltségéhe, nehogy kettős ártéri megterhelés álljon elő

1 a területátcsatolással kapcsolatban viszont a Kapós Társulat az elvégzett munkákért 12,190 P-t térített meg, úgyhogy az összes kiadásai a Koppány Társulatnak 179,687-94 P^.179,700 P-t tettek ki, amely ös.szeget 2146 kat. hold 600 [Ц-öl nagyságú ártéri terület tulajdonosainak kell megfizetni. Egyegy holdnyi területre a kiviteli költségből kereken 83-5 P költség jut. Maga az ártéri terület általában mindenütt mezőgazdaságilag jól mívelhető lápföld, egyedül a Kapóssal közös ártérbe eső szakasz erősen tőzeges, amely mély gyökerű növények termesztésére alkalmas, azonban rétterületnek száraz időben az eddigi tapasztalatok szerint nem használható. Mint érdekességet említem meg a munkabéreknek különböző építési években való alakulását. A kiemelt m

3, mellékmunkákkal, betegségi biztosítással együtt a következő költségekbe került : 1930-ban 1931-ben 1932-ben 1933-ban 70-71 f 59-08 f 41-70 41-60 f 100% 83-7% 59% 58-8% A táblázatra vetett egyetlen pillantásból azonnal kitűnik, hogy nem is volt olyan nagy baj, hogy a munkálatok nem egyszerre készültek el, mert a gazdasági válság folytán előállott munkabércsökkentést jól ki lehetett használni, igaz, hogy a mérleg másik oldalán van az elveszett mezőgazdasági haszon. Mindenesetre szerencsés véletlen összejátszása volt az, hogy a társulatnak nem volt elég pénze és a munkákat vállalatba adni nem tudta, hanem a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal műszaki vezetése mellett házilag végeztette és így a munkabércsökkenés folytán előállott megtakarítást a sajátjának mondhatta. A mederrendezés gazdasági értéke. A magyar törvénytárban alig van olyan törvény, mint éppen a vízjogi törvény az 1885 : XXITT. t.-c., amely olyan mélyen nyúlna bele a magántulajdon szentségébe és talán éppen ezért vannak olyan mély és elkeseredett viták egy-egy vizimunkálat eredménye, hasznos vagy káros volta felett. Amíg az egész magyar élet gondolatvilágát az egyéni cselekvés szabadsága hatja át, addig ez a törvény az egyéni törekvésekkel szemben parancsolólag közös munkákat, közös költségeket ír elő. Hasonló, csak közös összefogás alapján létrejövő munkáknál (útépítés) a költségeket közületek viselik, ezzel szemben -a vízrendezési munkálatok költségeit azok tartoznak viselni, akiket a szabályozások közvetlenül érintenek. Két dolgot az ilyen munkálatok vizsgálatánál feltétlenül leszögezhetünk. Elsősorban azt, hogy minden elért eredmény az egyén szemszögéből nézve teljesen más és más értéket nyer, mint ami annak a tényleges értéke, másodszor azt, hogy nagyszabású vízimunkát úgy végezni, hogy az mindenütt egyformán hasznot jelentsen, nem lehet. Megpróbáltuk a szabályozás folytán elért eredményeket, vagy eredménytelenségeket számokban kifejezni, hogy képet kapjunk arról, vájjon érdemes volt-e 1 18.500/1933. alisp. véghatározat.