Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - V. Szakirodalom

VIII. csolatban ismerteti a laboratórium beosztását, berendezését, valamint a modellek elhelyezését, méreteit és a kísérleteknél rendelkezésre álló műszereket.) Egy második nagyobbszabású kísérletsorozat az Amu-Darja Csardsui melletti szakaszára vonatkozott, egyrészt egy megépült vasúti híd környezetében a meder állandósítását célzó szabályozó művek megállapítására, másrészt pedig egy tervezett kikötő helyes kialakítására. Hajózsilipek modellvizsgálatának legfontosabb kérdése a zsilipkamra megtöltésére szolgáló berendezés kialakítására irányul. (A beeresztőnyílás méretezése, a víz eleven erejének megtörése, a zsilipkamra megtöltésének és kiürítésének üteme, az utófenék biztosítása és a zsilipéit hajóra gyakorolt dinamikai hatások.) A különböző táplálási módszereknek üzemi szempontból leglényegesebb jellemzője a zsilipéit hajók kötélfeszültsége, amit a modellen a Makkavéev-féle műszerrel mérnek. 1923-tól 1936-ig számos ilyenirányú kísérletet végeztek, amelyek közül legnevezetesebb a Volgán Jaroslavlnál tervezett 30x290 m-es zsilipnek és a Swirjen tervezett hasonló méretű ikerzsilipnek modellvizsgálata. A hullámzásnak viziépitményekre kifejtett hatása az a harmadik tárgykör, amellyel a laboratórium behatóan foglalkozik. A kérdés elvont matematikai úton nem eléggé megfogható, az idevágóan eddig végzett laboratóriumi kísérletek pedig még nem hoztak számottevő eredményt. Ezért a hullámzás hatásának beható vizsgálata hálás feladat volt. A kísérletek hullámkeltő berendezése lényegében egy elektromotor (1. ábra, M) segítségével ütemesen mozgatott vízbemártott fémtest (A), amellyel különböző periódusú hullámmozgás állítható elő. (A szabályozható hajtókorong Л-vei van jelölve.) A hullámok ütését a modellbe beépített M membrán fogja fel és az ú. n. pneumatikus dinamográf (R) rögzíti rajzban. Ez a műszer 2 gumihártyával lefedett fémszelencéből áll, amelyek között egy gumicső létesít pneumatikus kapcsolatot. A membránként szereplő szelencék egyike közvetlenül veszi fel a hullámlökéseket ( M ), amelyek a csővezeték révén a másik membránra adódnak át. Ez utóbbival áttételes írókar van kapcsolva, mely forgó dobra erősített papírlapon az idő függvényében rajzolja fel a modellre ható vízlökéseket (R). A hullám geometriai adatainak (főleg a hullám magasságának) felvételére pantográfszerű írószerkezettel kapcsolt egyszerű úszó szolgál (P, Q). Több műszer használata esetén a mérési eredmények összehasonlíthatósága végett a műszerek mindegyikét időjelző berendezéssel kapcsolják. Az időjelző tollak elektromágneseinek közös áramkörét egy metronom zárja egyenlő időközben. A műtárgymodell hullámzásnak kitett falába erősített pneumatikus dinamográf (vagy azoknak egész sorozata) veszi fel a modellre ható hullámütéseket, amelyeket a hullámzás egyéb jellemző adataival (hullámmagasság, periódus) további vizsgálatok során vetnek egybe. A fenti vizsgálatokon kívül a laboratórium még számos más érdekes kísérlettel foglalkozott, amelyek egyrészt gyakorlati vízépítési feladatok megoldására, másrészt rendszeres tudományos kutatásokra irányultak. Az érdekes füzetet a laboratórium 1907 óta megjelent 1—40. számú közleményeinek jegyzéke egészíti ki. Mosonyi Emil. I. 31. Konovalov : Folyómodellck készítésénél követett irányelvek a Timonovlaboratóriumhan. (Die im Tinionoff -Wasserbaulaboratorium angewandten Methoden zur Modellierung von freifliessenden Flüssen.) A Leningrádi Víziközlekedési Mérnöki Intézet Közleményei, 6. szám. Leningrád, 1935. 13 oldal, 1 ábra, 2 táblázat. A nyilt vízfolyásokra vonatkozó modellkísérleteket -— a megoldásra váró feladat természetétől függően — vagy szilárd (fa és beton) elhatárolású, vagy mozgómedrű (homok) modelleken végzik. Szilárd modellekkel rendszerint olyan kísérletek folynak, amelyeknek célja a vízfolyás sebességeloszlásának és az áramlás képének meghatározása, míg homokból készült modelleken a mederszabályozási művek és egyes műtárgyak (vezetőmű, sarkantyú, hídpillér, hídfő stb.) okozta mederváltozásokat kutatjuk. A szilárdfalú modellek alkalmazásának tágabb lehetőséget nyújt az a tény, hogy sok esetben pusztán a sebességeloszlás és az