Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - IV. dr. Várszeghy János: A magyar víziforgalmi statisztika 1935. évi fontosabb eredményei

VIII. emelkedés jelentkezik. Igaz ugyan, hogy a gőzösök által vont uszályoknál 8'7%-os csökkenést figyeltünk meg, azonban a motoroshajók viszont az elmúlt évinél 10-8%kal több uszályt vontattak. Végeredményben tehát a vízi közlekedésben részt vett géperejű hajók száma 1'0%-kal emelkedett, az uszályoké pedig 4'7%-kal csökkent. A viszonyok változása a járóművek megoszlásában számottevőbb eltolódással nem járt ; a gőzösök (60" 1%), illetőleg a motorosok (39'9%) aránya az előző évihez képest (60-7, illetőleg 39-3%) alig mutat eltérést. A járóművek kihasználása tekintetében kedvezőtlenebb a helyzett. A gőzösök által vont uszályoknak 31'6%-a üresen tette meg az útját míg az előző évben 28"7% volt a rakomány nélküliek aránya. A motorosoknál kevésbbé romlottak a viszonyok, mert vontatmányaiknál az üresen vitt uszályok viszonyszáma, 37-0%-ról csak 37'9%-ra emelkedett. Az uszályok átlagos megterhelése szempontjából is rosszabbodtak a körülmények. A gőzösök vontájában szereplő uszályok átlagos megterhelése ugyanis a rakott uszályokra vonatkoztatva, az előző évi 3.781 q-ról 3.714 q-ra csökkent, a motorok által vitt uszályoknál pedig az átlagos teher 4.315 q-ról 4.050 q-ra esett vissza. A változás okára már ismertetésünk elején rámutattunk, amikor a tárgyalt év második felében uralkodó alacsony vízállásnak hatása gyanánt említést tettünk arról, hogy az uszályok erősebb merülésének megakadályozására befogadóképességük csak részben volt kihasználható. A dunai forgalommal ellentétben a Tiszán a szállítás céljaira szolgáló járóművek száma erősen megritkult. A géperejű járóművek közül a gőzösök száma 17' 1 %-kal csökkent, míg a motoros hajókból 67'8%-kal kevesebb fordult meg a magyar Tisza szakaszán, mint az előző esztendőben. A gőzösök és motorosok által vont uszályoknál a fogyás viszonyszámmal kifejezve 26-9%-ot tett. A forgalom határállomásonkinti alakulásáról a következő adatok tájékoztatnak : A fenti összeállítással kapcsolatban érdemes még a megemlítésre, az is, hogy Szob kikötőjében ezúttal is a német géperejű járóművek voltak a legnagyobb és pedig 21'6%-ot (1934-ben 22'0%) kitevő hányaddal képviselve. A továbbiakban alaposan megváltozott a sorrend, mert a második helyre az osztrák lobogót viselő gépek kerültek, melyek az egész forgalomnak 14'2%-át ( 12• 8%) tették. Magyarország, mely itt a forgalomban 1 Г3%-kal (9-4%) részesedett, az eddigi ötödik helyét tartotta meg. Mohácsnál csaknem változatlan viszonyokkal találkozunk. Az elsőséget némi térvesztés ellenére továbbra is Jugoszlávia tartja, mely a géperejű hajók között 21'0%-kal (25-3%) szerepelt. Magyarország aránya 5'8%ról 7'9%-ra nőtt s az eddigi hatodik helyéről mégis a hetedikre szorult. Az uszályforgalomnál nagyjában hasonló a két határállomás viszonya, mint azt a géperejű járóműveknél láttuk. A Szobon át megfordult uszályok között a 18'1%-ról 20'4%-os arányra emelkedett osztrák lobogót viselő járóművek kerültek az élre, míg Jugoszlávia, melynek viszonyszáma 29'2%-ról 20'0%-ra csökkent, elsőségét elvesztve a második helyre került, s Magyarország 10'6%-ról 11'3%-ra Szob .. Mohács Szeged száma nak súlya q 6,608 17,547,032 7,272 19,380,742 643 1,157,508 Uszályok rakomány á-