Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - III. Schwertner Antal: A betonkészítés újabb irányai

547 cementmennyiség és az adalékanyag jellemzői között, az eredményeket a következőkben foglalhatom össze: 1. A beton szilárdságát a legerősebben a vízcementtényező befolyásolja, kisebb vízcementtényezővel nagyobb szilárdság érhető el. 2. A vízcementtényező, feltéve, hogy egy bizonyos konszisztenciájú és bedolgozhatóságú betont tartunk szem előtt, annál kisebb lesz, minél nagyobb a cementmennyiség, és minél jobban simul az adalékanyag szemösszetételi görbéje egy határgörbéhez, illetve minél nagyobb finomsági modulusa. A cementmennyiségnek bizonyos határokon túl való növelése természetesen nem lehet gazdaságos, a beton szilárdságának a cementmennyiség növelésével való fokozásához folyamodni csak akkor érdemes, ha más mód már nem áll rendelkezésre. Annál egyszerűbb és gazdaságosan megoldható azonban a vízcementtényező csökkentése az adalékanyag nemesítése útján, sőt nemesített anyaggal sok esetben még a cementmennyiség is csökkenthető, tehát még megtakarítások is lehetségesek. Mindamellett a leszűrt eredményeket számszerűleg értékelni nem igen lehet. Nem lehet azért, mert az összehasonlító alap, a beton plaszticitása és bedolgozhatósága olyan fogalmak, amelyeket mérni nem tudunk. Csak személyes megítélés döntheti el. hogy valamely jobb szemösszetételű adalékkal készült beton milyen vízcementtényezővel nevezhető plaszticitás és bedolgozhatóság szempontjából azonosnak olyan betonnal, amelyet azonos cement mennyiséggel, de rosszabb szemösszetételű adalékból készítettünk. Ezen a megítélésen fordul meg az egész kérdés. Vannak eszközök, amelyeket a beton plaszticitásának mérésére ajánlanak és használnak is. Az egyik ilyen mérési mód a 9. ábrán látható készülékkel állapítja meg a beton szétterülésének és roskadásának a mértékét. Az utóbbinak a megmérését a magyar vasbeton szabályzat is elrendeli. Ennél a készüléknél egy csonka bádogkúpot helyezünk egy rázókészülékre, amelynek В lapját az A laphoz képest а С csukló körül forgatva, kisebb mértékben megemelhetjük és visszaejthetjük. Ha a kúpot betonnal megtöltjük, majd a bádogformát óvatosan lehúzzuk a betonról, akkor a betonkúp megroskad. Magasságának csökkenését nevezzük a roskadás mértékének. Ha ezután а В lapot szabályszerűit többször megemeljük és leejtjük, akkor a beton rajta szétterül. Szétterült állapotban mérjük a keletkezett betonlepény átmérőjét, és ezt nevezzük a szétterülés mértékének. A roskadást és szétterülést tekinthetjük a beton folyóssága mértékének. Egy másik ilyenfajta szerkezet az úgynevezett Powers-féle készülék (10. ábra), amelynél egy К bádogedénybe helyezünk egy csonka bádogkúpot, utóbbit megtöltjük betonnal, majd 6 cm-rel megemelve ebben a helyzetben rögzítjük. А В lap emelgetése és ejtegetése folytán a betonkúp fokozatosan mind jobban és jobban kitölti а К edény alsó részét, míg végül vízszintes felső síkkal teljesen felveszi a К bádogedény hengeres alakját. Az a munka, amely ehhez szükséges volt, mértéke lehet a beton folyósságának. Ezekkel a készülékekkel azt, hogy egy bizonyos összetételű beton az egyik esetben nem késziilt-е több vízzel, mint a másik esetben, legtöbbnyire meg lehet állapítani, bár ehhez is kellő gyakorlat szükséges. De jóformán teljesen felmondják a szolgálatot ezek a készülékek akkor, ha különböző összetételű betonokat akarunk a bedolgozhatóság szempontjából összehasonlítani. 32*